Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A megyeszékhely legrégebbi gimnáziuma látványosan megfiatalodott az elmúlt években, s ez nem csak a külcsínben nyilvánul meg: a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium élen jár a környezetvédelemben, a műemlék épület 21. századi, megyénkben egyedülálló megoldásokat rejt.
Kézenfekvő volt, hogy az épületek régóta esedékes felújításakor figyelembe vegyük a korszerű energiafelhasználás szempontjait, s – oktatási intézményről lévén szó – mindezt a környezeti nevelés szolgálatába állítsuk – tekintett vissza Tar Jánosné Babicz Gyöngyi az öt éve kezdődött folyamat elejére, amelyet két, egymásra épülő pályázat alapozott meg. Az első pályázatot 2013-ban nyertük el, és még abban az évben meg is valósult. Ekkor még csak a „C” épület tetejére kerültek napelemek – folytatta az intézmény igazgatója, aki meg is mutatta a berendezést; ottjártunkkor a téli napsütésben egy vasaló üzemeltetéséhez elegendő energiát termelt a 33 napelem, ám ez a LED-fénycsöveknek köszönhetően az egész épület világítását fedezte. A második nyertes pályázat jóvoltából a napelemek száma 210-re nőtt, így a Kossuth alkalmanként nemcsak gimnázium, hanem erőmű is; a villamosenergia-felesleget a hálózatba táplálja, a villanyszámla a nyári szünetben – amikor sok a napsütés és alacsony a fogyasztás – tartósan negatívba megy át.
A napelemeknek köszönhetően felére csökkent a villamosenergia-felhasználásunk, a fűtésszámla pedig harmadával csökkent – tudtuk meg az igazgatótól, aki kifejtette: ehhez szükség volt szigetelésre, a gázkazánok, fűtőtestek cseréjére, s míg korábban egykörös volt a rendszer – például a téli szünetben egyetlen terem kedvéért a többit is fel kellett melegíteni –, immár épületenként, de akár szintenként is szétválasztható. Az öltözők és az irodahelyiségek meleg vízellátásához két napkollektor is hozzájárul. A 2014-es második pályázatnak köszönhetően a fűtés- és világításkorszerűsítés az egész iskolában megvalósult, s ahol lehetett, bevetették a geotermikus energiát is, írja a szon.hu.
A sportpálya alatt nyolc talajszonda van, amelyek nyolcvan méter mélységből hozzák fel a 18–20 Celsius-fokos vizet; a rendszer – hőcserélők segítségével – nyáron hideg, télen meleg levegőt fúj, közel száz százalékban képes a „B” épület fűtésére és hűtésére – tért rá egy másik innovatív megoldásra az intézmény vezetője, hozzátéve: a műemlék főépületben nem volt lehetőség hasonló rendszer kiépítésére. A másik futballpálya alatt vannak a tartályok, amelyekben összegyűjtjük az esővizet az épületek tetejéről, így a WC-k öblítéséhez nem kell ivóvizet használnunk. Ez a mintaprojekt önerőből megvalósítva nem feltétlenül lenne gazdaságos, ugyanis túl kevés a csapadék, vagy nem a megfelelő időben hullik. A szelektív hulladékgyűjtésnek kettős célja van: a műanyag, papír, komposztálható anyagok stb. elkülönítésével csökkenteni lehet a kommunális hulladék mennyiségét és ránevelni az újrahasznosításra a diákokat, akik elhozhatják az iskolába az otthoni veszélyes hulladékokat – például elemeket – is.
