Kerékpáros fejlesztések az élhetőbb városokért

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Kerékpárosklub közös konferenciát szervezett annak érdekében, hogy az együttműködésük eredményeként Győrben megvalósult fejlesztések példáján keresztül felhívja a figyelmet az élhetőbb, egészségesebb városok létrejöttéhez nélkülözhetetlen, nagy társadalmi és gazdasági haszonnal járó, emellett gyorsan megtérülő kerékpárosbarát beruházások fontosságára.

Simon Róbert Balázs alpolgármester a konferencián kiemelte, hogy a városban több fontos kerékpáros fejlesztés készült el idén, és jövőre is folytatódik a civilekkel közösen kidolgozott Kerékpáros Közlekedési Koncepció végrehajtása. A konferencián több mint 20 város és település polgármestere, főépítésze, vagy közlekedési szakembere vett részt. Simon Róbert Balázs alpolgármester a konferencia sajtótájékoztatóján elmondta, hogy példaértékű együttműködésről van szó az önkormányzat és a Magyar Kerékpárosklub között, amely Győr városát kerékpárosbaráttá és egyben élhetőbbé is tette. 2010-ben az országban először Győrben történt meg az új KRESZ szerinti kerékpáros nyomok, nyitott kerékpársávok kijelölése. A szakmai és civil szervezetekkel szoros együttműködésben készült Kerékpáros Közlekedési Koncepció végrehajtása is megkezdődött, ennek keretében idén elkészült a felújított és kerékpárúttal kibővített Széchenyi híd, az Új Bácsai út és ezzel párhuzamosan az út mentén a kétoldali egyirányú kerékpárút és a Sziget- Révfalusi híd, szintén kétoldali, egyirányú kerékpárúttal.

A konferencia Kerékpár az európai várospolitikában című szekciójában László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke a kerékpáros fejlesztések gazdasági és társadalmi hasznáról beszélt, mint előadásában részletesen kifejtette a kerékpáros fejlesztések nem csak a kerékpárosok számára előnyösek, hanem kihatnak az egész városra, hiszen általuk javul az egész település közlekedése, élhetőbbé válnak közterei minden közlekedő örömére.
Ing. Thomas Berger a bécsi városháza képviseletében Bécs kerékpáros fejlesztéseit mutatta be. Előadásában elmondta, hogy e fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt években Bécs kerékpározhatósága folyamatosan javult. Ennek következtében már több mint 6% a kerékpárral közlekedők aránya. Megosztotta továbbá tapasztalatait a bérelhető városi kerékpáros rendszerről, illetve a kerékpártárolás problémájának bécsi megoldásáról is.

Dr. Käthi Diethelm, Európai Kerékpáros Szövetség alelnöke Bázelből, Kerékpáros Városok: fenntartható fejlesztés, gazdasági hatások címmel tartott előadást. Előadásában kiemelte, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése kiemelkedő gazdasági és társadalmi megtérülést eredményez, minél többen váltanak kerékpáros közlekedésre, hosszú távon annál nagyobb haszon realizálható, ugyanis a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal számításai szerint a városnak a kerékpárral megtett 1 kilométer utáni költsége, az autóval közlekedő költségének csupán 10%-át teszi ki.

A konferencia második felében a kerékpárnak a magyar várospolitikában betöltött szerepéről szóló előadások hangzottak el. Bencze-Kovács Virág, a Magyar Kerékpárosklub műszaki tanácsadója arról beszélt, hogy a Magyar Kerékpárosklub felajánlja szakmai segítségét az önkormányzatoknak abban, hogy kidolgozzák és hosszú távon érvényre juttassák a kerékpárosbarát település szempontrendszerét. Jó példaként említette az elmúlt két évben Győr, Miskolc, Érd és Szeged városával történt konzultációkat és tervegyeztetéseket, illetve Budapesten Kőbányának és Józsefvárosnak készített javaslatokat. A záró szekcióban bemutatkozott a KErékpárosbarát TEpülések Országos Szövetsége (KETOSZ), valamint Szakonyi Petra, Okl.Településmérnök-stratégiai tervező ismertette a TravelPlanplus IEE projekt fontosabb tudnivalóit.

Az ebédszünetet követően a vendégek egy 20 perces kerékpáros tanulmányúton vehettek részt, ahol megtekinthették az elkészült fejlesztéseket. A résztvevők ezt követően egy városfejlesztési közösségi szerepjátékban vehettek részt, melynek során egy elképzelt település közlekedési problémáira kellett közös, természetesen kerékpárosbarát megoldást találniuk.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.