A klímaváltozás ára a hétköznapjainkban

Az idei év szélsőséges időjárásának következményei óvatos számítások szerint is 350 milliárd forintba kerültek.

sz A veszteségek egy része elkerülhető lett volna az intézmények együttműködésének javításával, szakszerűbb válságelhárítással. Ezt állapították meg az MTA Környezettudományi Elnöki Konferenciájának résztvevői.
Idén különlegesen szélsőséges volt a május. Három hét alatt két olyan ciklon tombolt Magyarország felett, amelyekhez hasonlót korábban legfeljebb tíz- évenként tapasztalhattak a Kárpát-medencében lakók. Zsófia pusztítása után érkezett Angéla, amikor a hatásokat csökkentő természeti és emberi tartalékok már kimerülőben voltak.
Megdőlt minden korábbi csapadékrekord: míg 1971 és 2000 között az átlagos májusi eső 61,1 mm-nyi volt, addig idén ebben a hónapban 179,1 mm hullott. Három napon is mértek nagyobb szélerősséget, mint korábban bármikor az év megfelelő napján.

A klímaváltozással magyarázható ítéletidő következtében a magyar mezőgazdaság 200 milliárd forintos veszteséget szenvedett, az árvízi károk számbavétele még nem ért véget, de a számla alighanem eléri a 150 milliárdot.
A Magyar Tudományos Akadémián megtartott konferencia résztvevői a tanulságokat összegezték, arra készülnek, hogy a közeljövőben ajánlásokat tesznek le a kormány asztalára a legfontosabb teendőkről.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.