A kasmírgyapjú iránti kereslet egyre növekvő fenyegetést jelent a hópárducokra

A kasmírgyapjú iránti növekvő globális kereslet egyre nagyobb fenyegetést jelent a veszélyeztetett hópárducokra – figyelmeztet egy új jelentés.

Az értékes pehelyszőrükért tenyésztett kasmírkecskék száma majdnem megháromszorozódott Közép-Ázsia egyes területein az elmúlt húsz év során a drága kasmírgyapjú iránti növekvő igény miatt. A Conservation Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint a kecskék más veszélyeztetett állatokra is fenyegetést jelentenek, köztük a tatárantilopra (Saiga tatarica), a csirura (Pantholops hodgsonii) és a bharalra, avagy kék juhra (Pseudois nayaur), amelyekkel ugyanazon tápanyag- és egyéb forrásokért harcolnak.

Ahogy a kecskék behatolnak a hópárducok természetes élőhelyeire és kiszorítják zsákmányállataikat, egyre inkább arra kényszerítik a vadmacskákat, hogy rájuk vadásszanak. Ennek következtében azonban a nyájaikat védő emberek “megtorló akciókat” indítanak a hópárducok ellen – írta a BBC hírportálja. Csak Mongóliában a tenyésztett kecskék száma 1990 és 2010 között ötmillióról 14 millióra növekedett, de Indiában és a Tibeti fennsíkon is tenyésztik az állatokat. Charudutt Mishra, a Hópárduc Alapítvány (Snow Leopard Trust) munkatársa és egyben a tanulmány egyik társszerzője szerint a kasmír fontos megélhetési forrást jelent a helyi közösségek számára Közép-Ázsia sok területén.
Mishra szerint bár a kasmírgyapjú-gyártás korántsem új keletű dolog, az értékes nyersanyag iránti globális kereslet az elmúlt húsz évben indult drasztikus növekedésnek. A szakember szerint a kasmírtermékek megfelelő feliratozása segíthet a probléma tudatosításában.

Mint hozzátette, a cél, hogy a kérdésben érintett emberek minél nagyobb hányadának figyelmét felkeltsék az ügy iránt és olyan programot dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi a kecskék tenyésztésének fenntarthatóságát és egyszersmind biztosítja a vadon élő és háziasított állatok zavartalan együttélését.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.