A korábbi latolgatásoknak és várakozásoknak megfelelően a nukleáris eseményeket rangsoroló (INES-) skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a Japán északkeleti részén, a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését.

A legsúlyosabbra emelték a fukusimai helyzet minősítését

A korábbi latolgatásoknak és várakozásoknak megfelelően a nukleáris eseményeket rangsoroló (INES-) skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a Japán északkeleti részén, a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését.

Az ázsiai szigetországot sújtó szökőár miatt egy hónappal ezelőtt bekövetkezett reaktorbalesetet az 1986-os csernobili katasztrófával azonos súlyúnak ismernék el, erősítette meg kedden a japán atomipar-biztonsági hivatal a sajtóban korábban megjelent értesüléseket. Egy balesetet akkor sorolnak a 7-es fokozatba a nemzetközi skálán, ha radioaktív anyagok “jelentős mennyiségben” jutottak a szabadba, és a szivárgás “igen nagy mértékben hat az emberi egészségre és a környezetre”. A fukusimai erőműből a szabadba került hasadóanyagok mennyisége a tizedrésze annak, ami a csernobili baleset idején jutott a levegőbe. Számszerűsítve ez 630 ezer terabecquerelt jelent. Az atomipar-biztonsági hivatal előzetes számítást tett közzé a környezetet ért sugárterhelés halmozott (kumulatív) mennyiségéről is. Az adatok szerint az atomerőműtől 60 kilométerre északnyugatra, és 40 kilométerre dél-délkeletre meghaladta az 1 millisievertet/év mennyiséget. A 20 kilométeres kitelepítési övezetben a sugárzás mennyisége 1-től 100 millisievert/év, míg a 20-30 kilométeres zónában 50 millisievert/év volt.

 
Edano Jukio kormányszóvivő kedden bocsánatot kért a Fukusima-1-es atomerőmű környékén élőktől és a nemzetközi közösségtől a történtekért. Hangoztatta, hogy az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett katasztrófával szemben Japánban a baleset miatt nem voltak olyan esetek, amelyek közvetlenül veszélyesek lettek volna az emberi egészségre. A szóvivő egyben hangoztatta, hogy a kormány megtesz mindent a baleset következményeinek felszámolása érdekében. Egyben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása nem biztonságos. Ennek alátámasztására Tokióban részt vett egy kiállításon, amelyen a fukusimai prefektúra területén fekvő Ivakiból származó mezőgazdasági termékeket mutatták be. Epret és paradicsomot fogyasztva a politikus azt mondta, hogy a piacon árusított élelmiszerek mind biztonságosak.  

 
A Kiodo japán hírügynökség híradása szerint kisebb tűz keletkezett az atomerőmű 4-es reaktorának egyik melléképületében. A tüzet eloltották, a radioaktív sugárzás szintje nem nőtt. Közben újabb erős földrengés rázta meg Japán északkeleti részét.  A földmozgás 6,0-as fokozatú volt – a korábbi hírekben még 6,3-as adat szerepelt -, és Fukusima prefektúrát rázta meg, de érezhető volt a fővárosban, Tokióban is. A hatóságok szökőárriadót rendeltek el, majd kisvártatva lefújták a riasztást. Elrendelték a megrongálódott fukusimai erőmű dolgozóinak azonnali evakuálását, de ezt a rendelkezést is visszavonták. Az erőművet üzemeltető vállalat, a Tepco közölte, hogy az üzem hűtővízszivattyúi rendben működnek.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.