Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Lejárt az első, legnagyobb nyereséggel kecsegtető időszak a németországi szolár-befektetésekben. Az állam már feleannyi pénzt sem ad a napenergia betárolásáért, mint néhány évvel ezelőtt. Igaz, a németországi vállalkozók és magánemberek időközben nagyon belelkesedtek.
A kívülről inkább kísérleti projektként tekintett német Energiewende egyik első hozadéka, hogy magánháztartások és kisközösségek ugyanúgy részt vállalhatnak belőle, mint nagybefektetők.
Ideje volt kicserélni a családi ház régi fűtésrendszerét – így jött az ötlet, hogy ha már új, akkor lehetne egy környezetkímélő és korszerű megoldást választani. Torsten Rose Nyugat-Berlin kertvárosi részében az öt évvel ezelőtti házfelújításkor szereltetett napkollektorokat a tetőre, melyek azóta a négyfős család egész éves melegvízfogyasztását biztosítják.
„Jó ötletnek tűnt, hogy a saját háztetőmön termelődik a hő, ami felmelegíti a vizet, de azt már túl rizikósnak tartottam, hogy a lakás teljes fűtése ilymódon legyen megoldva” – magyarázza Rose. Szerinte ez utóbbi akkor érte volna meg, ha újonnan épülő házba tervezik a megújuló forrásokat, mert egy felújításnál mindez egyelőre jóval költségesebb. A napkollektoros melegvízrendszer, viszont, amellett, hogy környezetkímélő, nyáron, amikor nem kell a lakást melegíteni, megspórolja a teljes fűtésszámlát.
Azt, hogy valójában mennyi pénzt takarít meg a rendszer, még nem számolta ki, de már annak is örül, ha a kb 3500 eurós berendezés a következő tizenöt évben megtérül és nem kell ezidő alatt karbantartásra, javításra költeni. Mivel megújuló forrásnak számít, járt volna rá valamennyi állami támogatás is, de az ő esetében a viszonylag alacsony befektetés miatt csak 150 euró körül kapott volna vissza az árából. „Végül nem kértem az állami támogatást, mert ilyen kicsi összegnél nem éri meg a papírmunka számomra.”
Kétmillió háztartás napozik
A magánháztartások számára az egyik legelérhetőbb megújuló energiaforrás az ilyen napkollektor, mára mintegy kétmillió német háztartás használja ezt a technológiát melegvízellátásra. Egy hasonló, naphővel működő melegvíztartályt szerelt fel 2008-ban Marco Allstaedt is a Berlin szomszédságában levő Oranienburgban. A kétgyerekes családapa már szüleitől ismerte ezt a megoldást. Allstaedtnek a teljes befektetés kétharmadát kellett saját zsebből kifizetni, a többit a gazdasági minisztérium támogatta. „Számításaim szerint öt éven belül megtérül a befektetett összeg, hiszen nyáron például semmit nem fizetek a fűtésre: a napkollektorokkal mindig van melegvíz, fűteni pedig csak télen kell,” mondja az oranienburgi férfi a hvg.hu-nak, akit nemcsak az anyagi megfontolás, hanem a közös hálózattól való függetlenedés is érdekelt.
„Bár egyelőre nem engedhetek meg magamnak még egy ilyen kiadást, érdekel, hogyan válhat az ember az egyre fejlődő megújulók forrásokkal önellátóvá” – magyarázta.
A beruházási igény, de a támogatás is csökken
A napkollektorokhoz hasonló karriert fut be az áramtermelő napcella is Németországban; 2013 végén már 1,4 millió napelem működött az országban, amelyek összesen 30 TWh áramot termeltek. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi német áramfogyasztás 5,7 százaléka napenergiából származik. A Szövetségi Szoláripari Egyesület adatai szerint, napszaktól függően a pillanatnyi energiamixben akár 35-50 százalékra is felmehet a napenergia aránya az összfogyasztásból.
A napból származó energiának a tőzsdén elsőbbsége van, az állam pedig minden napenergia-termelőnek (a napelemek beüzemelési idejétől függően) fix betárolási tarifát biztosít. Vagyis: aki a fotovoltaikus elemeivel nyert áramot nem(csak) saját használatra termeli, hanem a közös hálózatba is betáplálja, a tőzsdei ártól függetlenül kap minden kilowattóráért egy húsz évre rögzített betárolási tarifát.
A fotovoltaikus elemekre biztosított tarifa évről-évre csökken, hiszen a politika ezzel akarja ösztönözni a megújuló energiaforrások elterjedését. Ezzel párhuzamosan az energiatermeléshez szükséges technológia ára is ötödére csökkent, így a napenergiatermelés továbbra is jó befektetés marad. Aki pedig saját áramhasználatát fedezi napcellákkal, annak nem kell a többi fogyasztóhoz hasonlóan kifizetni minden elfogyasztott kilówattra a megújulóknak szánt járulékot.
Szövetkezet: újratöltve
Mondhatnánk, hogy hiába tetszik az ötlet, ha nincs pénz a megvalósítására. Nos, a németeknek erre is született megoldása: erre találták ki a szövetkezeteket. Olyan szervezeteket, amilyen például a gubeni Solargenossenschaft Lausitz eG (SoGeLa). Alapítóját, Matthias Bärmannt, öt évvel ezelőtt nem is első sorban a zöld szemlélet, sokkal inkább a közeli erőművet tápláló barnaszénfejtés visszafordíthatatlan következményei motiválták.
A teljes cikk itt olvasható.
