A pénzügyi eredményekben is megtérül a fenntarthatóság

A fenntartható fejlődés nem opció, hanem üzleti cél – hangzott el a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Brit Nagykövetség közös üzleti reggelijén.

A hazai vállalatvezetők számára rendezett beszélgetős találkozók témája a fenntarthatóság gyakorlati alkalmazása volt. A márciusi rendezvényen Gyenes András, az Unilever Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója előadásában osztotta meg tapasztalatait a fenntarthatósággal kapcsolatban. A BCSDH célja, hogy a vállalatok a gazdasági eredményesség, az ökológia egyensúly és a társadalmi életminőség elveinek a gazdasági gyakorlatba való átültetése és alkalmazása révén új és innovatív megoldásokkal növeljék a versenyképességüket, és egyben hozzájáruljanak a magyar gazdaság és társadalom fenntartható fejlődéséhez. „Az Üzleti reggelik a fenntartható fejlődésről rendezvénysorozatunkat azért hoztuk létre, hogy fórumot teremtsünk azon vállalatvezetők számára, akiknek fontos a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő működés és gondolataikat, tapasztalataikat szívesen meg is osztják másokkal” – mondta Salgó István, a BCSDH elnöke.

A március 19-i eseményt az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Őexcellenciája Jonathan Knott nyitotta meg. „Büszkeséggel tölt el, hogy Magyarországon a brit vállalatok, mint például az Unilever, vezető szerepet vállalnak a fenntartható fejlődés előmozdításában. Nagyszerű látni, hogy milyen sok magyar vállalat követi a példájukat. A fenntartható fejlődés nem többletterheket jelent a ma üzleti vállalkozásai számára, hanem egy olyan modellt, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül” – mondta el Jonathan Knott. A rendezvény előadója, Gyenes András, az Unilever Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos tapasztalatait ismertette, majd a résztvevőkkel közösen megvitatták a hazai kihívásokat és lehetőségeket.

„2010 novemberében fogalmaztuk meg fenntarthatósági tervünket, amelyben 60 ambiciózus célt tűztünk ki magunk elé 2020-ig. Hisszük, hogy a növekedés és a fenntarthatóság kéz a kézben jár. Érezzük, hogy mindez egyre inkább elvárás nemcsak a fogyasztóink, vevőink részéről, de munkavállalóinkra is ösztönzőleg hat. Ráadásul folyamataink optimalizálása, termékinnovációink újragondolása révén sokszor költségeink megtakarításához vezet, így hiszem, hogy napjainkban a fenntarthatóság szemléletmódjának beépítése üzletmenetünkbe már nem opció, hanem az egyetlen lehetőség ” – mondta Gyenes András.

A brit-holland tulajdonú Unilever több mint egy évtizede élen jár a fenntartható fejlődésben. A vállalat elnöke, Paul Polman az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) alelnöke, a fenntartható vállalati működés elkötelezett híve. Az Unilever elismertségét jól példázza, hogy immár 14 éve vezeti élelmiszer kategóriában a Dow Jones Fenntarthatósági Indexét, és az idén januárban megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon az Unilevert a világ 100 legfenntarthatóbb vállalata közé választották. 2013-ban az Élelmiszer magazin Greennovációs Nagydíjjal ismerte el az Unilever Magyarország veszprémi jégkrémgyárának korszerűsítési projektjét, amellyel lényeges, a környezetterhelés csökkentését célzó átalakítások valósultak meg.

Fenntarthatóság és üzleti megtérülés
A fenntarthatóságra építő üzleti stratégia nem egyszerűen befektetés a jövőbe; a környezettudatos működés mellett a pénzügyi eredményesség is ugyanolyan fontos. Az Unilever azért is jó példa e tekintetben, mert stratégiájának hatékonysága immár az üzleti eredményekben is jelentkezik. A vállalat 2010-ben életre hívott stratégiája értelmében vállalta, hogy miközben megkétszerezi árbevételét, felére csökkenti környezetterhelését 2020-ig. A stratégia hatékonyságát a kézzel fogható eredmények mellett a részvényár folyamatos emelkedése is igazolja, továbbá a legfrissebb üzleti jelentés szerint az Unilever a piaci átlagnál magasabb, 10,5 százalékos növekedés mellett 51,3 milliárd euró éves forgalommal zárta a 2012-es évet.

Ajánlott tartalom

Kiemelt segítséget kap három vármegye a zöld átálláshoz

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (Kehop plusz) forrásaiból mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására - jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden Egerben.