A szakfelügyelőség szerint elég hulladéklerakó maradt az országban

A zöldhatóság közleményében hangsúlyozza: a modern technológiával működő hulladéklerakók a jövőben mindenhol legfeljebb 50 kilométeren belül elérhetők lesznek, míg a nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező telepek bezárása miatt jelenleg az ártalmatlanítandó hulladéknak csak mintegy 20 százalékát kell átirányítani. Hozzáteszik: a közeljövőben a mostani 75 korszerű hulladéklerakó mellett további új egységek nyílnak, jelentős kormányzati és európai uniós forrásokból.

A korszerűtlen hulladéklerakók bezárása kihívás elé állította az önkormányzatokat is. Győr-Moson-Sopron megyében például megoldásként 112 település nagytérségi hulladékgazdálkodási önkormányzati társulást létesített, és sikerrel pályázott a Környezet és Energia Operatív Programra (KEOP). Ennek keretében épül a már jelenleg is működő, de még be nem fejezett Győr-sashegyi hulladékkezelő központ, amely a 9,5 milliárd forintos beruházással megvalósuló nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer projekt részét képezi

Tolna megyében viszont át kellett szervezni a lerakást, mert az európai uniós előírásoknak megfelelő cikói lerakó nem készült el határidőre. A szekszárdi hulladéktelep bezárása után a tolnai megyeszékhelyről a somi, a bajai és a sárbogárdi hulladéklerakóba szállítják a kommunális hulladékot. A hulladékkezelést végző Alisca Terra Kft.-nek havonta tízmillió forint többletkiadást jelent a szállítási költség. A cég nem hárítja át a lakosságra többletköltséget, hanem a cikói létesítmény beruházójától és kivitelezőjétől kér kártérítést.

Észak-Magyarországon 20 hulladéklerakó zárt be és 3 lerakó fogadja továbbra is a kommunális hulladékot, míg egy új létesítményt rövid időn belül adnak át, egy másiknak pedig az engedélyeztetése még kérdéses. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat hulladéklerakó maradt nyitva, amelyek a térség mind a 229 településéről fogadják a háztartási szemetet. A környezetvédelmi hatóság tájékoztatásában rámutat: a nem megfelelően szigetelt hulladéktelepek felszámolása 8 éve, a lerakók további sorsa pedig legalább 5 éve ismert az önkormányzatok számára.

A korábbi helytelen mezőgazdasági gyakorlat, a szennyvizek elszikkasztása mellett a lerakók szennyező hatása is hozzájárult ahhoz, hogy 50 év alatt teljesen elszennyeződött a Magyarország alatt lévő első vízadó réteg, így eltűntek a falusi ásott kutak, és szinte valamennyi faluba vezetéken kell tiszta vizet szolgáltatni – olvasható főfelügyelőség közleményében.
A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakók bezárását a 2001-es hulladékgazdálkodási törvény írta elő, egy európai uniós irányelv alapján.