A természet tudja a legjobban ellenőrizni a légkör felmelegedéséért felelős gázok mennyiségét - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében.

A természet kezeli a legjobban a felmelegedést okozó gázokat

A természet tudja a legjobban ellenőrizni a légkör felmelegedéséért felelős gázok mennyiségét – állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében.

A németországi Bonnban az ENSZ égisze alatt az éghajlatról folytatott tárgyalásokon közzétett tanulmány szerint a jobb erdőgazdálkodás, gondosabb mezőgazdasági technológiák alkalmazása és a tőzegtelepek helyreállítása révén a természet jelentős mennyiséget nyelhetne el a globális felmelegedésért leggyakrabban felelősnek tartott szén-dioxidból.

A világ dollármilliókat költ az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának elnyelésével, eltemetésével kapcsolatos kutatásokra, az ökorendszerekbe való befektetéssel azonban ezek a műveletek sokkal olcsóbban elvégezhetőek lennének – hívta fel a figyelmet a jelentés. Ráadásul ez olyan további kedvező hatással járna, mint a biológiai sokszínűség megőrzése, vagy a vízkészletek javulása.

Ha az évszázad közepére sikerülne a jelenlegi felére csökkenteni az erdőirtást és ezt az alacsonyabb ütemet további ötven évig fenntartani, azzal ötévi mostani szén-dioxid-kibocsátás lenne megtakarítható – mondta Barney Dickson, a jelentés társszerzője, az UNEP éghajlati változásokkal és biológiai sokszínűséggel foglalkozó részlegének vezetője. A tőzegtelepek eltűnése – amelyeket Délkelet-Ázsiában azért szárítanak ki, hogy olajpálma- és papírgyártás céljára faültetvényeket hozzanak létre – a jelentés szerint nyolc százalékkal járul hozzá a világ szén-dioxid-kibocsátásához. Kína pedig öt százalékkal csökkenthetné az ásványi eredetű fűtőanyag elégetésével keletkező kibocsátást, ha a szalmát visszavinnék a termőföldekre. A szén-dioxid elnyelésére a mezőgazdaságnak lenne a legtöbb lehetősége, ha a gazdák jobb technológiákat alkalmaznának, például felhagynának a talaj forgatásával, valamint komposztot és természetes trágyát használnának a műtrágya helyett – vélték a jelentés szerzői.

Ajánlott tartalom

A mocsári teknősök élőhelyének megóvására indult fejlesztési projekt a magyar-szlovák határ térségében

A mocsári teknősök (Emys orbicularis) élőhelyének megóvása érdekében fejlesztési projekt indult az Interreg program részeként a magyar-szlovák határ térségében - közölte a Fertő-Hanság Nemzeti Park az MTI-vel.