Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A véleménymegoszlás első jelei mutatkoztak az európai uniós élelmiszer-szakértők között egy frissen kiadott jelentésben, amely az egyik génkezelt burgonyaféleség környezetre és egészségre tett hatásaival foglalkozott.
A biológiai kockázatokat vizsgáló szakértői csoport a német BASF vegyipari cég genetikailag módosított (GMO) keményítőburgonyáját tanulmányozta. A vállalat több európai országban végez szabadföldi kísérleteket ezzel a termékkel, s az eredmények szerint az ebből származó anyag sokkal jobb minőségű, mint a hagyományos burgonyakeményítő. A módosított burgonya elsősorban a papír- és textiliparban, illetve a ragasztógyártásban kínál előnyöket, a termelési költségek csökkentése, illetve energia-megtakarítás révén.
Olyan burgonyáról van szó, amelyet csak az iparban használnak fel, élelmiszerként nem, ugyanakkor azt a cég sem tudja garantáltan kizárni, hogy nem jelenik meg az élelmiszerláncban. Miután az elmúlt hónapokban az EU-ban élesebbé vált a véleménykülönbség a génkezelt termékeket támogató, illetve elutasító tagállamok között, az Európai Bizottság újra kikérte az unós élelmiszer-biztonsági hivatal (EFSA) véleményét a burgonyáról, a hivatal pedig a szakértői csoporttal konzultált a témáról. Állítólag most először fordult elő, hogy a csoport nem egyhangúan foglalt állást ebben a témában: jóllehet az általános vélemény az volt, hogy a korábban kiadott állásponthoz képest újabb tudományos adalékok nem merültek fel, 21-ből két szakértő fenntartásait fejezte ki a biológiai kockázatokat illetően. Utóbbiak szerint elővigyázatlanság lenne minimálisként kezelni a termék egészségre és környezetre jelentett esetleges negatív hatásait.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ezt csaknem győzelemként ünnepelte, rámutatva, hogy a vélemény azt jelzi: a tudományos világ sem rendelkezik teljes bizonyosságú információkkal a génkezelt magvakról. Az EU-ban két egyértelmű álláspontú csoport különül el a génmódosított termékek engedélyezésével kapcsolatban. Az egyik szerint lehetővé kell tenni, hogy a kártevőknek jobban ellenálló, bővebb terméshozamot ígérő módosított fajták az unióban is hozzáférhetők legyenek. A másik szerint (ide tartozik Magyarország is) ilyet csak azt követően szabad engedélyezni, ha egyértelműen bebizonyosodott, hogy a termékek nem jelentenek kockázatot az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre.
Az uniós szabályok mindazonáltal csak alapos tudományos indokoltság esetén, kivételként teszik lehetővé a génmódosított növények tilalmát, és a moratórium miatt az EU rendre bírálatokkal találkozik a nemzetközi kereskedelmi fórumokon is. Amennyiben a tagállamok nem tudnak megállapodni egy-egy génkezelt termék engedélyezéséről (az utóbbi években szinte mindig ez volt a helyzet), a döntés az Európai Bizottságra száll. Utóbbi testület szóvivője a mostani véleményről csak annyit mondott, hogy megkapták a szakértők jelentését, és a bizottság tanulmányozni fogja azt. Termesztésre a bizottság évek óta nem engedélyezett egyetlen génmódosított növényt sem, a BASF burgonyája pedig több mint tíz éve vár már a brüsszeli engedélyre.
