Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A zöldáram-termeléshez nem elsősorban sok pénz, hanem jó támogatási és engedélyezési rendszer kell Varró László, az IEA igazgatója szerint. A mostaninál nagyobb súlyt képviselő nukleáris termelés folyamatos üzemben és nagy kapacitáskihasználással az igazi. Ez feltételezne egy szivattyús-tározós erőművet, vagy a fölös áram exportját.
Már rendelkezésre áll és egyre olcsóbb is az a technológia, amelyre az európai uniós klímacélok megvalósításához szükség van. A kritikák ellenére javul az intézményi háttér is, ez utóbbit bizonyítja az árampiac-összekapcsolások számára szaporodása. Kihívás viszont, hogy a legnagyobb villamos-energia forrásnak számító atomenergia felhasználására csak kevés európai országnak van programja, több helyen búcsúznának is tőle, az elindított beruházások pedig gyakran késnek és túllépik a költségkeretüket.
Az is gond, hogy általános az alacsony áramárakra vonatkozó általános várakozás, holott nem árcsökkentésre, hanem stabil termelést fenntartó – például energiatárolással is rendelkező – energiamodellre, és a hatékonyság javításra van szükség, főleg a nagy energia-igényű iparágakban. Mindez az Amcham közelmúltban tartott, zárt körű rendezvényén hangzott el, amelyen tekintélyes hazai vállalatok, elemzőcégek és jogi irodák vezetői vettek részt.
A rendezvény témáját különösen időszerűvé teszi, hogy éppen készül Magyarország erőmű-fejlesztési cselekvési terve. A Világgazdaság ezért a hazai energiaforrások ésszerű hasznosítási lehetőségéről kérdezte a Nemzetközi Energia Ügynökség gáz-, szén- és energiapiaci ügyekért felelős igazgatóját, aki az Amcham rendezvényén tartott előadást.
Varró László a hazai áramtermelésben több mint 40 százalékos súllyal részt vevő nukleáris energia kapcsán hangsúlyozta, hogy atomerőművet folyamatosan, úgynevezett baseload áram előállítása céljából érdemes üzemeltetni. Egy ilyen létesítménynek a mainál két esetben nagyobb, de még gazdaságos fenntartható súlya energia-mixünkön belül. Az egyik, ha az áramát éjszaka szivattyús-tározós erőművek vizének felszivattyúzására használnánk, majd e víz nap közbeni leengedésével szintén villamos energiát állítanak elő. Ez Franciaországban bevált, így lehet ott a nukleáris áramtermelés aránya 70 százalékos. Magyarországon azonban hiányoznak hozzá a földrajzi adottságok. A másik az atomerőmű áramának éjszakai exportja. Ám az éjszakai áram a nappalinál olcsóbban adható el.
Lignit alapú áramtermelésünk közeljövőbeli bővítése ellen szól, hogy Magyarország 2009-ben aláírta a Koppenhágai Megállapodást, amelyben kötelezettséget vállalt az éghajlatváltozást gyorsító anyagok kibocsátásának csökkentésére. Erre kötelezi uniós tagsága is. „A lignitünk jól elvan 15-20 évig a föld alatt. Kivárhatjuk, amíg annyira leesik a több országban (USA, Kanada, Ausztrália) már kifejlesztett tisztaszén-technológia ára, hogy arra alapozva új lignit blokkot építhetünk” – jelentette ki a szakember.
Európában máris sok gázüzemű erőmű áll, ezért rövid távon nekünk sincs szükségünk újra Varró László szerint. Ám mivel a földrész tele van öreg gáz-, atom- és szénerőművekkel, a következő években olyan sok kapacitás esik ki, amennyi aligha pótolható megújuló forrást hasznosító egységekkel.
A teljes cikk itt olvasható.
