Horvátország Európai Uniós csatlakozását megelőzően az Európai Bizottság a környezetvédelmi jogalkalmazás gyakorlatát vizsgálta déli szomszédunknál.
A vizsgálat elsősorban azt kritizálta, hogy az eljárások kapcsán benyújtott tanulmányok nem felelnek meg az Európai Unióban szokásos gyakorlatnak. A zöld civil szervezetek ezért a horvát környezetvédelemért felelős minisztert a folyószabályozási projektek megállítására sürgetik. A jelentés megállapításai összhangban vannak a WWF és a régióban dolgozó, elsősorban horvátországi civil szervezetek korábbi kritikájával. Ezek a szervezetek már a jelentés közzétételét megelőzően figyelmeztettek arra, hogy Horvátországban mintegy 500 km-nyi természetes folyószakaszon vannak olyan szabályozási tervek, amik a folyók állapotának romlásához vezetnek. Mindezek ellenére hét érintett helyszínből öt helyen a kérelmezők már megkapták az engedélyeket. A Bizottság jelentése most megerősíti a civil szervezetek jogos kritikáját, hangsúlyozva, hogy az eljárások nem voltak megfelelő minőségűek, azok jelentős fejlesztésére van szükség. A WWF következtetése szerint ezek a beavatkozások nem is kaphattak volna engedélyt, sőt ezek újratárgyalása lenne indokolt. „Ebben a helyzetben kiemelt szerepe van a horvát környezetvédelmi miniszternek, akit a WWF arra bátorít, hogy a bizottsági jelentés alapján emelje fel a szavát a természeti értékek védelme érdekében. Mihael Zmajlović-nak most lehetősége van arra, hogy megerősítse a természetvédelem pozícióit a horvát kormányon belül.” – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizes élőhelyek programvezetője.
A Bizottság jelentésének és Mihael Zmajlović lépéseinek döntő szerepe lehet a jelenleg elbírálás alatt lévő eljárások esetében, melyek nemzetközi jelentőségű folyókat is érintenek. Ezek között van a horvát Duna 53 km-es szakasza, mely közvetlen kapcsolatban van a Duna-Dráva torkolatában lévő Kopácsi-réttel. Ez a folyószakasz a határokon átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátum magterületének is része. A Horvátországra és Magyarországra eső területek megalapításának elfogadásáról alig fél éve döntött az UNESCO. A WWF javaslata szerint a majdan öt ország területére kiterjedő természetvédelmi területen semmi olyan beavatkozás nem megengedhető, mely veszélyezteti a természeti értékeket. A közös védelemre szánt területeken a kiemelt jelentőségű vizes élőhely megőrzése a cél. A Dráva és a Duna magyar szakaszain már léteznek természetvédelmi területek. A bioszféra rezervátum megalapítása most arra ad lehetőséget, hogy határon átnyúló védett terület jöjjön létre, amire Horvátország is elkötelezett. Ennek viszont az a záloga, hogy ne kapjanak engedélyt a védendő értékeket károsító beruházások. A jelentés innen tölthető le.