Az ivóvízhiány most a legsúlyosabb kockázat

A World Economic Forum szerint az idei év legsúlyosabb kockázati tényezője az ivóvízhiány lesz a világon. A második helyre is egy sokat emlegetett, a fenntarthatatlansághoz kapcsolódó téma került: a fertőző betegségek tömeges elterjedése.

Az államok közötti konfliktusok jelenthetik a legvalószínűbb kockázatot a világra nézve, míg az ivóvízválság lehet a legsúlyosabb hatással – derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) 2015-ös globális kockázati jelentéséből. A közel 900 szakértő véleményéből összeállított dokumentum szerint a társadalmi stabilitással kapcsolatos kérdések felértékelődtek, a gazdasági kockázatok viszont kevésbé vannak szem előtt – bár nem tűntek el.

A szakértők a Global Risk 2015 felmérésben a vízügyi válságot jelölték meg a világot fenyegető legnagyobb kockázatnak, melyet a fertőző betegségek terjedése (a hatástalanná váló antibiotikumok problémájáról itt olvashat bővebben)(2), a tömegpusztító fegyverek (3), az államok közötti konfliktusok (4), valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás elhibázása (5) követnek. A jelentésben 28 globális kockázat szerepel, melyeket 5 kategóriába soroltak (gazdasági, környezeti, társadalmi, geopolitikai és technológiai). Megnevezték azt a három kockázatot is, amelyek 2014 óta a leginkább fokozódtak valószínűséget, illetve hatást tekintve. Ezek a regionális következményekkel járó konfliktusok, a tömegpusztító fegyverek és a terrortámadások.

A WEF vezető közgazdásza azt mondta: „25 évvel a berlini fal leomlása után a világ ismét államok közötti súlyos konfliktusok kockázatával szembesül”. Ráadásul a konfliktusok lefolytatásának eszközei – legyen az kibertámadás, erőforrásokért folyó küzdelem, szankciók vagy egyéb gazdasági eszköz – ma szélesebbek, mint valaha. A WEF szakértője szerint a világ vezetőinek éppen ezért az a feladata, hogy újra a partnerséget, ne pedig a versenyt kezeljék prioritásként.

A jelentés azt is megállapította, hogy továbbra is kérdés, hogy a világ képes-e megoldani a legégetőbb társadalmi kérdéseket, a társadalmat fenyeget gazdasági, környezeti és geopolitikai kockázatokat.

A rendkívül gyors technológiai innovációra – a szintetikus biológiára, a mesterséges intelligenciára – nincsenek felkészülve a kormányok: szabályozásuk fejletlen, amely újabb kockázatokat generál. A WEF ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az innováció kulcsfontosságú a globális jólét szempontjából.

-

A 28 kockázati tényező valószínűségének és lehetséges hatásának értékelése mellett a jelentés azt is megvizsgálta, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással ezek a tényezők. Három konkrét esetet elemzett: geopolitikai és gazdasági kockázatok közötti kölcsönhatást, a fejlett országok gyors és nem tervezett urbanizációjával kapcsolatos kockázatokat, valamint a kialakulóban lévő technológiák kockázatát. A WEF szerint ez az összeköttetések megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy meg lehessen vitatni a kockázatokra való felkészülés, a mérséklés, valamint megakadályozásuk lehetséges módjait.

Összefoglalóan a jelentés szerint a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos – talán veszélyes – nyugalom mellett előtérbe kerültek a gazdasági kockázatok hangsúlyosan társadalmi vonatkozásai. Ezzel párhuzamosan pedig a környezeti veszélyek talán megkapják végre a súlyuknak megfelelő rangot a globális diskurzusban, mivel egyre kevesebb idő maradt a megfelelő intézkedések beindítására.

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.