Bőséges, mintegy kétszeres kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon a szelektíven gyűjtött PET-palackok feldolgozására - tájékoztatta az MTI-t Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) ügyvezető igazgatója.

Bőséges a hazai kapacitás a PET-palackok feldolgozására

Bőséges, mintegy kétszeres kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon a szelektíven gyűjtött PET-palackok feldolgozására – tájékoztatta az MTI-t Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) ügyvezető igazgatója.

Magyarországon évente körülbelül 50 ezer tonna PET-palack kerül forgalomba, ebből jelenleg mintegy 16 ezer tonnát gyűjtenek be és hasznosítanak két nagy – budapesti és sárvári – és egy kisebb, tiszaújvárosi üzemben. A három gyár együttes kapacitása eléri a 31 ezer tonnát, így bőven van még tere a visszagyűjtés bővülésének – magyarázta Sárosi Eszter. Az Európai Unió irányelve szerint 2020-ig átlagosan legalább 50 százalékra kell növelni a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatát vagy újrafeldolgozását. A műanyag PET-palackok esetében tehát rendelkezésre áll a hazai feldolgozó kapacitás, sőt még palackok importjára is van lehetőség – hangsúlyozta a HOE  ügyvezető igazgatója. A budapesti, a sárvári és a tiszaújvárosi üzemekben PET-darálékot állítanak elő, mely már nem hulladéknak, hanem értékes terméknek számít. A gyárak ezt eladják más üzemeknek, ahol újra-PET, ételtálcák, textilipari szálak vagy más áruk készülnek belőle. Ezeket a termékeket egykor nagy arányban Kínába exportálták, ma azonban jórészt az európai piacokon értékesítik, a kínai export aránya legfeljebb 30 százalék körüli – fejtette ki Sárosi Eszter.

    Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője az MTI megkeresésére a zöldszervezet két fenntartását emelte ki. Mint mondta, az egyik problémát az jelenti, hogy a fogyasztók nem keresik eléggé az újrahasznosított anyagokból készült termékeket, sőt a legtöbbször viszolyognak az ilyen alapanyagtól, így a gyártók nem is merik rátenni a termékekre az ezt jelző címkét. A Humusz álláspontja szerint a másik gond az, hogy Magyarországon zömében csak a hulladék előválogatása, előkezelése történik, míg a másodlagos nyersanyagként való feldolgozás nagyobb hozzáadott értéket jelentő, s így több munkahelyet fenntartó fázisai szinte kivétel nélkül külföldön zajlanak. Graczka Sylvia elmondása szerint ez a legtöbb hulladéktípusra érvényes a papír és a PET-palack kivételével. A zöldszervezet már évek óta azért lobbizik, hogy az állam adókedvezménnyel vagy más módon támogassa az újrafeldolgozó ipar hazai kiépülését – emelte ki.

Ajánlott tartalom

Az EU környezetvédelmi jogszabályokat hagyott jóvá

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a személygépkocsikra, kisteherautókra és teherautókra vonatkozó kibocsátási határértékekre vonatkozó Euró 7 rendeletet, az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelvet, valamint új szabályokat az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében - tájékoztatott az uniós tanács pénteken.