Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A brit kormány 2025-ig jelentős beruházásokat tervez az atomenergetika terén, ám a Japánban kialakult helyzet újra a figyelem középpontjába állította az erőművek üzembiztonságának kérdését.
A brit koalíciós kormány gyorsítani kívánja az új erőművek építéséhez szükséges engedélyeztetési eljárást, és az első újgenerációs atomerőmű átadását 2020-ra tervezi. A folyamatot potenciálisan lelassító kihívások azonban egyre valószínűbbek, és a közvélemény támogatása is kérdésessé válhat. A brit villamos energia 20 százalékát szolgáltató, működésben lévő nukleáris erőműveket a tervek szerint a következő 20 év alatt fokozatosan bezárnák. Az energiatermelés biztosítása céljából a kormány 2010 októberében több lehetséges helyszínt nevezett meg Angliában és Walesben, ahol 2025-ig összesen nyolc új nukleáris erőművet szándékoznak üzembe helyezni. Ezek mindegyike olyan területen épülne, ahol a múltban már működött, vagy jelenleg is működik ilyen létesítmény.
Az utolsó munkáspárti kormány határozottan támogatta az újgenerációs, elsősorban magántőkéből finanszírozott erőművek építését az elöregedő létesítmények pótlására. A tervekkel a jelenlegi koalíciós kormány is egyetért, annak érdekében, hogy Nagy-Britannia ne kerüljön egyoldalú függésbe a külföldi, első sorban közel-keleti és orosz energiaforrásoktól, miközben az északi-tengeri olaj és gáz rohamosan fogy. A nukleáris energiára úgy tekintenek, mint ami elősegítheti azt is, hogy az ország teljesíteni tudja a széndioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit.
Malcolm Grimston, a Chatham House Energia, Környezetvédelmi és Fejlesztési program munkatársa szerint az Egyesült Királyságban tervezett újgenerációs erőművek a japán létesítményeknél biztonságosabbak lesznek, míg a rendelkezésre álló fosszilis tüzelőanyagok utánpótlása kérdéses. Nagy-Britanniában, Svájcban és Németországban az atomenergia támogatói arra hivatkoznak, hogy ezeken a területeken sem erős földrengés, sem pedig szökőár nem fordulhat elő. A lakosság számára azonban továbbra sem világos a lehetséges kockázatokat kiszámításának a módja.
Az ellenzők szerint az atomenergia drága, és a keletkező hulladék (kiégett fűtőelem) több tízezer évig veszélyes marad. További érveik között szerepel az is, hogy az erőművek a terroristák potenciális célpontjai. A környezetvédők meggyőződése az, hogy Nagy-Britannia a megújuló forrásokba – például szél- és árapály-energia, tiszta szén technológia – történő nagyobb befektetések révén is biztosítani tudja az energiaellátást, fenn tudja tartani az energiabiztonságot, és ezzel képes megfékezni az éghajlatváltozást is. Jony Juniper, író, környezetvédelmi aktivista szerint a megújuló energiaforrások sokkal olcsóbbak és kevésbé veszélyesek, miközben a nukleáris energia előállítása olyan kockázatokkal jár, amelyek vállalása igazolhatatlan. Juniper szerint az, hogy Fukusimában nem következett be katasztrófa, még nem jelenti azt, hogy a baleset következményei kiszámíthatóak. Ráadásul a legmodernebb reaktorok sem nyilváníthatóak 100 százalékig biztonságosnak.
A brit kormány a szélerőművek és egyéb megújuló energiaforrások erőteljes bővítését is tervezi, de úgy véli, csak a villamosenergia-termelő módszerek sokfélesége biztosíthatja az ellátás folyamatosságát. Arról, hogy a rendkívül tőkeigényes beruházásban milyen mértékű legyen az állami szerepvállalás, még nem született döntés. A jelenlegi blokkok leszerelésének költsége akár 70 milliárd fontra is tehető. A finanszírozás kérdőjelei mellett az is fontos szempont, hogy a nukleáris ipar Nagy-Britanniában több mint 40 ezer embert foglalkoztat, és az új erőművek várhatóan további új munkahelyeket kínálnak.
A kormány konzervatív tagjaival szemben a Liberális Demokrata Párt sokkal kevésbé lelkes. A koalíciós megállapodás lehetővé teszi számukra, hogy tartózkodjanak az atomenergiával kapcsolatos szavazások során. A munkáspárti támogatás mellett azonban ez aligha jelenthet komoly akadályt a tervek megvalósításában.
Gary Davies professzor, a Manchester Business School PR-szakértője szerint a brit nukleáris lobby számára máris aggasztó a jelenlegi események közvéleményre gyakorolt hosszú távú hatása, hiszen egy válság során a reakciókat elsősorban az érzelmek határozzák meg. A tervezett fejlesztések ugyanis csak a lakosokkal és a környezetvédő csoportokkal folytatott konzultációt követően indulhatnak el. A Greenpeace jelenleg azt fontolgatja, hogy jogi úton megtámadja a kormányzati kampányt, amely nem tett eleget az átfogó tájékoztatás követelményének.
