Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A fenntarthatóság része a mindennapoknak, a témában megfogalmazott keretek és konkrét intézkedések a teljes élelmiszerláncra hatással vannak. Szükséges a kapcsolódó folyamatok nyomonkövetése és minden érintett szereplő bevonása a döntések előkészítésébe és adaptálásába – mondta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Felkai Beáta Olga szerdán Tapolcán.
Az AM élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkára a Business Days 2023. konferencián tartott előadásán arról beszélt, van egy olyan globális problémafelvetés, amelyre mindenképpen választ kell találni a fenntarthatóság kérdéskörében. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Keretrendszert dolgozott ki 2015-ben, az ott hivatkozott célok jelentettek alapot a Farm to Fork stratégiához, amelynek megvalósítása során több jogszabály is érintett az élelmiszerláncban. Az élelmezés- és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos prioritások hangsúlyozása mellett a stratégia fő célja az elegendő, megfizethető és tápláló élelmiszer biztosítása, a növényvédőszerek, műtrágyák és antimikrobiális szerek használatának csökkentése. Emellett kiemelt feladat növelni az ökológiai művelésű területek volumenét, ösztönözni a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztást és az egészséges étrendet, csökkenteni az élelmiszer-veszteséget és az élelmiszerpazarlást – fejtette ki a helyettes államtitkár.
Felkai Beáta Olga a közlemény szerint elmondta, a fenntartható élelmiszer-feldolgozás lényege, hogy a folyamatosan változó gazdasági és környezeti feltételek mellett a jelenlegi szükségletek kielégítésére olyan módszereket kell figyelembe venni, mint a természeti erőforrások megőrzése, a gazdaságos és energiahatékony feldolgozás, a nem szennyező technológiák alkalmazása és a csökkenő hulladéktermelés.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a talajvédelem, a növényvédőszercsökkentés, az állatvédelem aktualitásaira is, majd kitért az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentésére, amelynek elérésére az Európai Bizottság 2023-ig jogilag kötelező erejű célokat javasol. 2016-ban ugyanis 88 millió tonna, háztartásonként 92 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezett egy emberre vetítve. Ez a szám 2022-re 59 milliárd tonnára mérséklődött, amely 70 kilogramm hulladékot jelent évente egy főre. Kiemelte, az élelmiszerpazarlás mérséklésére Magyarországon 2015-ben jött létre a Maradéknélkül Program, amely eredményeként 2016 óta az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mennyisége 27 százalékkal csökkent, az összes élelmiszerhulladék mennyisége pedig 12 százalékkal. Mindezt szemléletformáló és oktatási programok, fogyasztói kutatások, nemzetközi és hazai együttműködések egyaránt segítik. Az előadást követően átadták a Fenntarthatóság Szimbóluma 2023 verseny, valamint a Magyar Marketing Szövetség Zöld tagozati különdíját – olvasható az AM közleményében.