Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Magyarország három év hosszabbítást, derogációt kért Brüsszeltől, mert az elmúlt esztendő végére nem tudta teljesíteni, hogy például a Dél-Alföldön literenként 10 mikrogramm alá csökkentse az ivóvíz arzéntartalmát – közölte a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium Tanácsának elnöke kedden az MTI-vel.
Molnár Béla (Fidesz), aki egyben Orosháza város alpolgármestere is, elmondta: Magyarország korábban azt vállalta, hogy 2009 decemberének utolsó napjaira az unió által elfogadott mérték alá csökkenti az ivóvíz arzéntartalmát, ám eddig a térségben még nem indultak el a szükséges fejlesztések. A régiós program, amely 218 dél-alföldi települést érint, még mindig az előkészítésnél tart. A konzorcium másfél milliárd forintból, egyebek mellett beszerezte a vízjogi engedélyeket, költség-haszon számításokat végzett és elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányokat is.
Időközben azonban több alprojektre bontották a régiós tervezetet, így például Békés megyében önálló társulásokba szerveződnek a közép-békési, az orosházi térségek önkormányzatai, valamint több, kisebb alrégió is.
Az elnök szerint az új társulások a közeli napokban, hetekben hivatalosan is megalakulnak, így dönthetnek a pályázaton való részvételről, s ennek eredményeként júniusra benyújthatók a társulások programjai a Környezetvédelem és Energia Operatív Program (KEOP) biztosította alapra.
Molnár Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a csatlakozó településeknek valójában arról kellett dönteniük, hogy részt kívánnak-e venni a programban, vagy esetleg önállóan gondoskodnak a jó minőségű vízről.
Első esetben a költségek 10, vagy 20 százalékát, a második esetben viszont a teljes beruházást finanszírozniuk kell.
Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), Körösladány polgármestere arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a város aláírta a közép-békési társuláshoz való csatlakozási szerződést. Emlékeztetett viszont arra, hogy Körösladány esetében a pesszimista és optimista számítások alapján önrészként több mint 50, vagy 100 millió forintot kellene biztosítani. A polgármester ezért csak záradékkal írta alá a csatlakozási szerződést, mert nem ismeri a hozzájárulás pontos összegét.
Molnár Béla elismerte: valóban nincs még végleges információ arról, hogy a program uniós és központi költségvetési finanszírozása mekkora arányú lesz.
“A 10, vagy 20 százalékos önkormányzati saját erő még mindig nagyságrenddel kevesebb, mintha az ivóvízminőség-javító program költségeit településeknek 100 százalékban maguknak kellene állniuk” – szögezte le.
Hozzátette: valószínűleg Magyarország kérelmét Brüsszelben jóvá fogják hagyni, vagyis újabb három évvel meghosszabbítható a derogáció, ám utána már mindenképpen biztosítani kell a lakosságnak a kiváló minőségű ivóvizet.
Elmondta: napjainkra, például a Békés megyében érintett települések 95 százaléka jelezte csatlakozását egy-egy társuláshoz, így a tőlük megszerezhető információk alapján júniusra elkészíthetők a pályázatok. Így tarható lesz a várhatóan újabb hároméves határidő, és a 20 milliárd forintos beruházás eredményeként mindenhol jó minőségű víz folyhat a csapokból Békésben.
