Az Energiaügyi Minisztérium új törvénymódosítása a napelemes rendszerek termelési adatainak kötelező nyomon követését írja elő, hogy hatékonyabbá tegye az energiafelhasználást és erősítse a hálózat üzembiztonságát.
Az Energiaügyi Minisztérium fontos újításokat tervez bevezetni a napenergia termelésére és fogyasztására vonatkozó szabályozásban, írja a telex.hu. A módosítási javaslatokat, amelyek az energiatermelésről, energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrások szabályozásáról szólnak, kedden és szerdán tették közzé a kormány hivatalos honlapján, és a következő egy hétben bárki véleményezheti azokat. Az Energiaügyi Minisztérium sajtóközleménye szerint a változtatások egyik központi eleme a háztartási méretű naperőművek termelési adatainak pontosabb nyomon követése lesz. A tárca célja, hogy a jövőben minden háztartási napelemes rendszer termeléséről részletes adatokat gyűjtsenek be, különösen az inverteradatok segítségével. Ez az intézkedés segítene abban, hogy hatékonyabban használhassák fel a megtermelt napenergiát, és lehetővé tenné a hálózatok fejlesztését, valamint a szabálytalan üzemeltetők kiszűrését. Az adatok gyűjtésében mind az elosztóknak, mind a felhasználóknak kötelező lesz együttműködniük. A minisztérium szerint az adatok távleolvasása egyszerű folyamat lesz, amelyhez csupán internetkapcsolat szükséges. Ez már jelenleg is rendelkezésre áll a napelemes rendszerek kétharmadában, így a bevezetés nem jelent majd nagy terhet az érintetteknek. Az új rendszerek esetében a távleolvashatóság 2025. január 1-től lesz kötelező, míg a már működő rendszereknél 6-8 hónappal később lép életbe a kötelezettség.
Az új szabályozás másik jelentős eleme a társasházakban történő energiaközösségek kialakítása. A tervek szerint az energiaközösségek megalakításához elég lenne, ha a társasház tulajdonosainak egy része csatlakozik. Az energiaközösség a közös tulajdonú tetőfelületen helyezhetne el napelemes rendszert, és a megtermelt energia felhasználása közösen történhetne. A rendszer működéséhez forgalomarányos díjvisszatérítési modellt alkalmazhatnának, amelynek mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozza meg.
Az új javaslatok több területen is módosítják a jelenlegi szabályokat. Például a meglévő középfeszültségű szabadvezetékes hálózatokon új vezetékjogi eljárás nélkül lehet majd oszloptranszformátorokat elhelyezni, és a kisfeszültségű elosztóhálózatra kizárólag háztartási méretű kiserőművek csatlakozhatnak. A középfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén a jövőben pályázatot kell benyújtani, amelyet legfeljebb kétévente hirdetnek meg.
Az új törvénymódosítás célja az is, hogy a termelői vezetékek és a csatlakozási pontok hatékonyabb kihasználását biztosítsák. Például a jelenlegi öt év helyett már két év után elveszíthetik a felhasználók azt a jogot, hogy a nem használt teljesítményük felett rendelkezzenek. Emellett egyszerűsítenék a nap- és szélerőművek engedélyeztetési eljárását, különösen, ha az 500 kW-nál nagyobb beépített teljesítményű rendszerek bővítéséről van szó. A tervezett változtatások között szerepel az is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felelne a nyilvános elektromos és egyéb alternatív üzemanyag-töltőpontok nyilvántartásáért, valamint olyan szabályozások is, amelyek elősegítik a hidrogén földgázba keverhetőségét.