Akár már ebben évszázadban el lehet érni a kritikus 3 fokos felmelegedést, ami visszafordíthatatlan hatással lehet az éghajlatra – mondta Mika János az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az éghajlatkutató szerint 80 százalékkal kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az egyetemi tanár arra is kitért, hogy a köztársasági elnök által létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság fontos feladatot tölthet be a fenntartható fejlődés elősegítésében. “Ha nem vigyázunk, akkor el fogjuk érni nagyon gyorsan, még ebben az évszázadban azt a kritikus három fokos melegedést, amiből egy fokot már csaknem megtettünk. Ez az a határ, amin túl – nem pontosan tudjuk, hogy mikor, lehet, hogy rögtön – beindulnak a nem visszafordítható folyamatok az éghajlati rendszerben. Ha például a nyugat-antarktiszi jégtömb beindul, besodródik észak felé, az Egyenlítő felé és ott megolvad, az öt méter tengerszint-emelkedést jelent” – mutatott rá Mika János.
“Ez ugyan néhány évtizedbe telik, de ahhoz mindenképpen rövid az idő, hogy a világ fele el tudjon költözni a tengerpartokról vagy körbe tudja építeni magát öt méter magas gáttal” – tette hozzá az éghajlatkutató.
Jelezte: elképzelni is nehéz, hogy a gátak emelése mennyibe kerülne.
“Ugyanakkor a közlekedőedény-törvény okán bent a szárazföld belsejében a talajvíz ugyanennyivel akkor is megnőne, ha egyébként legátoljuk, ehhez lefelé újabb harminc méter mély gátat kellene építeni. Ilyen mértékig nem tud az emberiség ebbe beruházni, akkor inkább marad a futás” – fogalmazott az éghajlatkutató.
Mika János szerint egyszerűbb lenne elkerülni, hogy mindez megtörténjen.
“Tehát le kell lassítani a melegedést, leállítani, sőt, később vissza is kellene fordítani a hűlés irányába” – hangsúlyozta.
Az egyetemi tanár meglátása szerint két fajta társadalmi cselekvési lehetőség áll előttünk, mindkettőt csinálni kell.
“Az egyik, hogy alkalmazkodunk a változás azon részéhez, ami így is-úgy is végbemegy, viszont az ennél nagyobb változást mérsékelni, korlátozni kell. Ennek részeként például csökkenti az emberiség az üvegház-hatású gázok kibocsátását. A másik lehetőség esetleg az, amiről egyelőre még nagyon keveset lehet olvasni, hogy olyan geomérnöki lépéseket is tegyünk a korlátozás mellett, amelyek segítenek az egyébként felszabaduló üvegház-hatású gázokat nem a légkörbe engedni, hanem valahol máshol kivonni és elhelyezni” – fejtette ki Mika János.
Az éghajlat-kutató arra is kitért, hogy a köztársasági elnök által létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság fontos feladatot tölthet be a fenntartható fejlődés elősegítésében.
“A lényeg az, hogy a természet javaiból ne vegyünk el többet, mint amennyit az meg tud termelni. Ez biztosíthatja, hogy majd a következő generációknak is megmarad a lehetősége a fejlődésre” – hangsúlyozta Mika János.
hforrás: inforadio.hu