Éghajlatváltozás: “Akkor marad a futás”

Akár már ebben évszázadban el lehet érni a kritikus 3 fokos felmelegedést, ami visszafordíthatatlan hatással lehet az éghajlatra – mondta Mika János az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az éghajlatkutató szerint 80 százalékkal kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az egyetemi tanár arra is kitért, hogy a köztársasági elnök által létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság fontos feladatot tölthet be a fenntartható fejlődés elősegítésében. “Ha nem vigyázunk, akkor el fogjuk érni nagyon gyorsan, még ebben az évszázadban azt a kritikus három fokos melegedést, amiből egy fokot már csaknem megtettünk. Ez az a határ, amin túl – nem pontosan tudjuk, hogy mikor, lehet, hogy rögtön – beindulnak a nem visszafordítható folyamatok az éghajlati rendszerben. Ha például a nyugat-antarktiszi jégtömb beindul, besodródik észak felé, az Egyenlítő felé és ott megolvad, az öt méter tengerszint-emelkedést jelent” – mutatott rá Mika János.

“Ez ugyan néhány évtizedbe telik, de ahhoz mindenképpen rövid az idő, hogy a világ fele el tudjon költözni a tengerpartokról vagy körbe tudja építeni magát öt méter magas gáttal” – tette hozzá az éghajlatkutató.

Jelezte: elképzelni is nehéz, hogy a gátak emelése mennyibe kerülne.

“Ugyanakkor a közlekedőedény-törvény okán bent a szárazföld belsejében a talajvíz ugyanennyivel akkor is megnőne, ha egyébként legátoljuk, ehhez lefelé újabb harminc méter mély gátat kellene építeni. Ilyen mértékig nem tud az emberiség ebbe beruházni, akkor inkább marad a futás” – fogalmazott az éghajlatkutató.

Mika János szerint egyszerűbb lenne elkerülni, hogy mindez megtörténjen.

“Tehát le kell lassítani a melegedést, leállítani, sőt, később vissza is kellene fordítani a hűlés irányába” – hangsúlyozta.

Az egyetemi tanár meglátása szerint két fajta társadalmi cselekvési lehetőség áll előttünk, mindkettőt csinálni kell.

“Az egyik, hogy alkalmazkodunk a változás azon részéhez, ami így is-úgy is végbemegy, viszont az ennél nagyobb változást mérsékelni, korlátozni kell. Ennek részeként például csökkenti az emberiség az üvegház-hatású gázok kibocsátását. A másik lehetőség esetleg az, amiről egyelőre még nagyon keveset lehet olvasni, hogy olyan geomérnöki lépéseket is tegyünk a korlátozás mellett, amelyek segítenek az egyébként felszabaduló üvegház-hatású gázokat nem a légkörbe engedni, hanem valahol máshol kivonni és elhelyezni” – fejtette ki Mika János.

Az éghajlat-kutató arra is kitért, hogy a köztársasági elnök által létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság fontos feladatot tölthet be a fenntartható fejlődés elősegítésében.

“A lényeg az, hogy a természet javaiból ne vegyünk el többet, mint amennyit az meg tud termelni. Ez biztosíthatja, hogy majd a következő generációknak is megmarad a lehetősége a fejlődésre” – hangsúlyozta Mika János.

hforrás: inforadio.hu

Ajánlott tartalom

November végétől pályázhatnak az új AKG-ban való részvételre a szőlőtermelők

A közlemény szerint előadásában hangsúlyozta, a Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Ez kiváló lehetőség arra, hogy a termelők széles köre a fenntarthatóság jegyében folytassa tevékenységét.