Drámaian megnőhet a klímaváltozás miatti menekültek száma a jövőben. A Max Planck Kémiai Intézet és a nicosiai Cyprus Institute számításai szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában annyira megnőhet a forróság, hogy alkalmatlanná válik az emberi életre.

Elviselhetetlenné válhat a Közel-Kelet néhány évtizeden belül

Drámaian megnőhet a klímaváltozás miatti menekültek száma a jövőben. A Max Planck Kémiai Intézet és a nicosiai Cyprus Institute számításai szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában annyira megnőhet a forróság, hogy alkalmatlanná válik az emberi életre.

A cél, hogy legalább két Celsius-fokkal csökkentsék a globális felmelegedést, nem elég ennek a forgatókönyvnek a megelőzéséhez. Pedig az ENSZ legutóbbi klímacsúcsán erről állapodtak meg a tagországok.

A nyarak már most nagyon melegek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ráadásul az előrejelzések szerint kétszer olyan gyorsan melegszik itt az átlaghőmérséklet, mint a világ többi részén. Ez azt is jelenti, hogy melegebb napokon a hőmérséklet elérheti a 46 Celsius-fokot. És ez nem a távoli jövőben várható, hanem a század közepére.

Ilyen extrém meleg napok ötször olyan gyakran fognak előfordulni, mint a század elején. Az egyre nagyobb légszennyezéssel egybekötve ez a forróság elviselhetetlen lesz, és arra kényszeríti az ott élőket, hogy elköltözzenek. A legmelegebb időszakokban még éjszaka sem esik 30 Celsius-fok alá a hőmérséklet. És ez még nem minden, a számítások szerint az évszázad végére a melegebb napokon 50 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet.

Több mint 500 millióan élnek a térségben, amely már most is jobban ki van téve a globális felmelegedésnek. Az 1970-es évek óta megduplázódott az extrém meleg napok száma. A század eleje óta 70 százalékkal nőtt a levegőben lévő sivatagi por aránya a levegőben. Ez a szárazság és a jóval több homokvihar miatt van így.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.