Évente 16 milliárd forintot hoz a vadgazdálkodás az országnak

Magyarországon a vadásztatás és a vadértékesítés éves szinten mintegy 16 milliárd forint bevételt hoz a társaságoknak, ami gyakorlatilag megegyezik a vadgazdálkodásra fordított kiadásokkal, a legfőbb bevételi forrás továbbra is bérvadásztatás, amely 7-8 milliárd forintot tesz ki, illetve az élő- és lőttvad-értékesítés, amely mintegy 4 milliárd forint értékű évente.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a vadfajokat nézve a bevétel háromnegyede nagyvadból – gímszarvas, őz, muflon, dámszarvas, vaddisznó – származik, míg a fennmaradó részt jórészt az apróvad – fácán, mezei nyúl – teszi ki. Magyarországon mintegy 57 ezer vadász van, de viszonylag nagy számban, évente, mintegy 20-25 ezren látogatnak ide külföldiek is. Az ország vadállományának létszáma fajonként igen eltérő: az elmúlt év tavaszán készült becslés szerint a legtöbb, 760 ezer, fácánból van, míg a mezei nyúl állománya 540 ezerre tehető. Fogolyból, a számára romló természeti adottságok miatt egyre kevesebb, már csak alig több mint 30 ezer él az országban, miközben a vaddisznók száma folyamatosan gyarapodik, s már meghaladta a 105 ezret. Hasonló, 93 ezres a létszáma a gímszarvasnak, míg őzből több mint 360 ezer él nálunk. A dámszarvas állomány mintegy 30 ezres, míg muflonból 11 ezer található az országban.

 
    A nagyvadak létszáma stagnál vagy éppen nő, miközben az apróvadé folyamatosan csökken. Tavaly például a ragadozók mellett, a mostoha időjárás, a sok eső, az árvíz, belvíz és a hideg tizedelte meg a fácán és nyúlállományt. Hosszú távra vetítve a szakemberek már azt jósolják, hogy a korábban “apróvad-hatalomnak” számító Magyarország már csak árnyéka lehet önmagának, s egyre inkább nagyvadas ország leszünk. Pechtol János szerint segíthet a vadásztársaságok anyagi helyzetén, az a rövidesen megjelenő vidékfejlesztési minisztériumi rendelet, amely a jogszabályban rögzített feltételek mellett a vadgazdálkodóknak is lehetővé teszi, hogy közvetlenül értékesítsék a vadhúst. A társaságoktól napjainkban négy-öt vadkereskedő cég vásárolja fel a vadhúst, nagyon alacsony árakon: egy kilogramm első osztályú vaddisznóért nettó 280 forintot fizetnek, míg a szarvasért 550 forintot, az őzért pedig 750 forintot. A boltokban nettó ezer forintért semmilyen vadhúst nem lehet kapni, de egy kilogramm vaddisznó vagy őzcombért, illetve őz vagy szarvasgerincért 3-5-7 ezer forintot is elkérnek – fejtette ki az ügyvezető elnök.

 

    Pechtol János elmondta, hogy a vadgazdálkodás egyik legnagyobb problémája az orvvadászat. Mivel illegális, a károkozásról nincsenek adatok, a védegylet csak becsülni tudja, hogy éves szinten több százmillió forint veszteséget okoz az ágazatnak. Az orvvadászok válogatás nélkül igyekeznek zsákmányt szerezni, így gyakran a nagy trófea-értékű vadakat is elejtik. Egy nagyobb, 10 kilogramm fölötti agancsú gímszarvas bika elorzása több millió forint kárt is okozhat a vadásztársaságoknak. Ráadásul az orvvadászok sokszor nagy tenyészértékű állatot hurkolnak vagy lőnek meg, azért, hogy vadhúshoz jussanak, melyet orgazdáknak, vagy vendéglőknek értékesítenek.

 
    Nagyban segítené a most csak szabálysértési kategóriába tartozó orvvadászat visszaszorítását, ha hasonlóan a nyugat-európai gyakorlathoz, az orvvadászat önálló bűncselekményként kerülne be a Büntető Törvénykönyvbe – mondta Pechtol János. Ebben az esetben ugyanis nemcsak pénzbüntetésre, vagy letöltendő börtönbüntetésre ítélhetnék az elkövetőket, hanem minden, az orvvadászathoz használt eszközt, például fegyvert, terepjárót is lefoglalhatna a rendőrség. Ez pedig a mostaninál jóval nagyobb visszatartó erővel bírna a védegylet szerint.
    Pechtol János hozzátette, hogy a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása során jó esély van a változásra. Szükséges ez azért is, mert az állami tulajdonú és rendkívül nagy értéket képviselő vadállomány védelme felveti a jogalkotók felelősségét is. Az illetékesekkel való tárgyalásokat követően azt az ígéretet kapták, hogy törvény legközelebbi, még idei módosításakor önálló bűncselekménnyé nyilvánítják az orvvadászatot.

Ajánlott tartalom

Számos akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon

Számos akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegességet érjen el, a gépjárművek teljes kibocsátásmentessége irányában kitűzött cél dicséretes, de az uniónak biztosítania kell, hogy ez ne kerüljön túl sokba polgárainak, és ne menjen ipari szuverenitásának rovására - hívta fel a figyelmet hétfőn közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék.