A következő tíz év folyamán az Európai Unióban összesen 1.000 milliárd euró összegben lesz szükség infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra – jelezte az Európai Bizottság a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó energiapolitikai stratégiát bemutatva, amelynek hármas jelszava a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság.
Az EU “kormánya” azt szeretné, ha az ágazatot takarékos energiafelhasználás, versenyképes árak mellett működő, biztonságos energiaellátást ígérő piacok jellemeznék, emellett megerősödne az unió technológiai vezető szerepe is.
Günther Oettinger energiaügyi biztos hangoztatta, hogy “a hatékony, versenyképes és kevés szén-dioxidot kibocsátó gazdaság megteremtéséhez európaivá kell tenni” az energiapolitikát.
A bizottsági javaslatok középpontban állnak majd az európai uniós állam- és kormányfők 2011. február 4-én – magyar EU-elnökség alatt – sorra kerülő, a maga nemében mindeddig egyedülálló energiapolitikai csúcstalálkozón.
A bizottság fontosnak tartja, hogy az EU kezdeményezései a legnagyobb energia-megtakarítást ígérő két szektorra, a közlekedésre és az épületekre összpontosuljanak, és ennek érdekében “2011 közepéig beruházásösztönző és innovatív pénzügyi eszközök létrehozását fogja javasolni”.
Oettingerék szerint 2015-re teljessé kell tenni a belső energiapiacot, azaz egyetlen tagállam piaca sem működhet a többiétől elszigetelve.
Az Európai Bizottság új intézkedéseket javasol az árak összehasonlíthatósága, a szolgáltatóváltás, valamint a világos, átlátható számlázás területén is.