Három fiókával gyarapodott a szürkenyakú koronásdarvak (Balearica regulorum gibbericeps) közössége a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A “trónörökösök” július 20-án keltek ki a tojásból, és mostanra már a közönség is jól láthatja őket. Röpdéjükön több más fajjal, egyebek mellett különféle récékkel, valamint egy fakókeselyűvel is osztoznak. A koronásdarvak azonban gondos szülők, a túlzottan kíváncsi lakótársakat határozott fellépéssel tartják távol a fiókáiktól – közölte a városligeti intézmény csütörtökön az MTI-vel.
A felnőtt koronásdarvak karcsú testalkatúak, a fejük búbján aranyszínű tollkoronát viselnek. A fiókák ebben a korban még nem is hasonlítanak szüleikre: tollazatuk pihés, vörösesbarna, illetve zsömleszínű, karcsú lábak helyett tömzsi lábacskákon szaladgálnak. A nemüket sem lehet még megállapítani, így természetesen nevet sem kaptak még. A kicsiket nevelő szülőpár, Mami és Papi eredetileg Tanzániából kerültek a magyar fővárosba, ahol 1999 óta élnek. Jó tenyészállatok, szinte minden évben életet adnak egy-két fiókának.
A szürkenyakú koronásdaru Kelet- és Dél-Afrika nyílt, szavannás területein őshonos. Különösen folyók vagy nagyobb állóvizek közelében érzi otthon magát. Nappal aktív. Általában párban, vagy kisebb családi közösségekben él, de időnként előfordul, hogy egy táplálékban gazdagabb területen 80-100 madár is csoportosul. Tápláléka különféle növényekből, magvakból, valamint rovarokból, férgekből, apróbb halakból, békákból, kígyókból áll. Testfelépítését tekintve igen ősinek számít, és mivel az elmúlt 40 millió évben alig változott, “élő kövületként” tartják számon. A tojók általában 1-3 tojást raknak, amelyekből egy hónap elteltével kelnek ki a fiókák. A felnőtt madarak akár 25 évig is élhetnek.