Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Magyarország számára a Marseille-ben zajló VI. Víz Világfórumának egyik fő tanulsága, hogy míg a vízhiány egész földrészeket sújt, addig hazánkban vagy a szélsőséges időjárással kell megbirkóznunk, amely hol árvizet, hol aszályt okoz, vagy pedig az ipar által okozott környezetszennyezéssel kell küzdenünk – mondta az MTI-nek Nagy Andor, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke.
A kereszténydemokrata politikus és Kovács Péter helyettes államtitkár képviseli Magyarországot a vízügy legfontosabb nemzetközi eseményén, amelyet március 12. és 17. között rendeznek meg a dél-franciaországi városban.
Míg az 1997 óta háromévenként megrendezett vízügyi világfórumok korábban az ivóvíz hozzáférésének lehetőségeiről folytattak eszmecserét, a hatodik találkozó – amelyen 140 ország képviselteti magát – “a megoldások” megtalálását tűzte ki céljául. Nagy Andor elmondta, hogy a találkozón mintegy nyolcvan állam parlamenti képviselői külön nyilatkozatot kívánnak elfogadni, amelyben megerősítik azt az ENSZ-Közgyűlés által 2010-ben elfogadott elvet, miszerint az egészséges ivóvízhez és a közművesítéshez való jog emberi jog.
Az ENSZ adatai szerint ennek ellenére 800 millió és 1 milliárd közé tehető azok száma a világban, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük ivóvízhez, a megfelelő higiéniához való hozzáférés pedig nagyon egyenlőtlen a világban. A vidéki övezetekben jelentős javulás történt az elmúlt években. A nagyvárosokban azonban – a nyomornegyedek térnyerésével – kevéssé változott a helyzet: az UNESCO szerint 2,6 milliárd embernek nem áll rendezésére közművesítés, s emiatt még mindig a víz útján terjedő betegségek (kolera, hasmenés) számítanak az első számú haláloknak a világban. Magyarország a képviselő szerint vízügyi szempontból előnyös helyzetben van. A kiterjedt ivóvízbázisoknak és nemzetközi viszonylatban is kiváló vízügyi szakembereknek köszönhetően ugyanis elég víz áll rendelkezésre. A tiszai ciánszennyezés és a kolontári katasztrófa ugyanakkor megmutatták, hogy ez törékeny állapot. – A gyakori árvizek, belvizek és aszályok pedig arra figyelmeztetnek, hogy nemzeti és nemzetközi szinten is mindent meg kell tennünk a vízkészlet-gazdálkodás fenntarthatóvá tételéért. Ezzel nemcsak a jövőnket biztosítjuk, hanem a zöldgazdaság eszközeivel fejlődésünket, “vizes nagyhatalmi státusunkat” is megalapozhatjuk – hangsúlyozta Nagy Andor.
A konkrét javaslatokat érintően a képviselői fórum résztvevői elkötelezték magukat arra, hogy a vízzel kapcsolatos stratégiai kérdéseket (az ivóvízhez való hozzáférést, a közművesítést és az integrált vízgazdálkodást) a politikai közbeszéd egyik legfőbb témájává teszik. Ennek érdekében a parlamenti képviselők a gazdagabb és szegényebb régiók, illetve országok közötti szolidaritási mechanizmus elindítását is elengedhetetlennek tartják. Magyarország szempontjából fontos témaként említette Nagy Andor a szigorúbb nemzetközi egyezmények megkötésének szükségességét a határokon átnyúló vízszennyezések miatt, utalva a tíz évvel ezelőtti ciánszennyeződésre.
Egy 1997-es ENSZ-egyezmény már foglalkozott a kérdéssel, de azt számos tagállam nem írta alá – emlékeztetett a képviselő. A parlamenti képviselők nyilatkozatukban arra is felszólítják a politikai döntéshozókat, hogy a globális felmelegedés és a zöld gazdaság kérdéseivel foglalkozó a Rio+20 elnevezésű ENSZ-konferencia – amelyet júniusban rendeznek Rio de Janeiróban – vegye fel témái közé a vízügyi kérdéseket is. A marseille-i világfórumon részt vevő parlamenti képviselők keretegyezményükben egyúttal arra kérik a nemzeti parlamenteket, hogy a nemzeti sajátosságoknak megfelelően tegyék meg a szükséges javaslatokat a vízügyi célok megvalósítása érdekében. Nagy Andor szerint ez Magyarországon a közeli jövőben meg is történhet: várhatóan a fenntartható fejlődési bizottság nyilatkozata alapján a magyar törvényhozás hivatalosan is csatlakozik majd a marseille-i egyezményhez.