Megérkezett zalaistvándi fészkébe a Zala névre "keresztelt" gólyamadár; érkezésével szinte egy időben sikerült újra üzembe helyezni a fészek közelében elhelyezett webkamerát is.

Megérkezett Zala gólya – újra működik a fészket figyelő webkamera

Megérkezett zalaistvándi fészkébe a Zala névre “keresztelt” gólyamadár; érkezésével szinte egy időben sikerült újra üzembe helyezni a fészek közelében elhelyezett webkamerát is.

A zalaistvándi villanyoszlop tetején élő gólyák fészekrakását, napi életét évente átlagosan 15-20 ezren figyelik interneten. A 2007 márciusában elhelyezett webkamera tavaly augusztusban meghibásodott. A csatlakozási és beállítási problémákat cégek támogatásával, felajánlásokkal sikerült megoldani, így már interneten is nyomon követhető, hogy termete, nagysága és külső jegyei alapján valószínűleg Zala gólya tért vissza múlt pénteken a fészkére – mondta el Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zalai titkára hétfőn az MTI-nek.
Beszélt arról is, hogy közel 300 gólyát várnak vissza a megyébe, de még csak kevés példány érkezett meg. A gólyák száma évről évre csökken, az elmúlt évben már csak 100-120 lakott fészek volt Zalában. Minimum 2,5 fióka kellene lennie az utánpótláshoz, de az elmúlt évben a kedvezőtlen, csapadékos idő miatt mindössze 1,5 fióka volt az átlagos költési arány.

A gólyák 15-20 évig élnek, de vonulás közben is nagyon magas a pusztulási arány. Darázsi Zsolt említést tett arról is, hogy egy 2008-ban, Zalaistvándon meggyűrűzött fióka tetemét a tél folyamán Libanonban találták meg, Charlie pedig – a vörsiek tavaszhozó gólyája – hazatérése után, a fészkében pusztult el. Charlie évek óta elsőként, társainál 2-3 héttel korábban érkezett vissza a Somogy megyei faluba Néhány sérült fiatal fióka a fenékpusztai madármentő állomáson vészelte át a telet. A röpképes példányokat gyűrűzés után a hét közepén engedik szabadon. A sérült gólyák, amelyek a gyógyulófélben lévő, törött szárnyukkal nem tudnak elrepülni, a “fogságban” már neki is láttak a fészekrakásnak – mondta Darázsi Zsolt. Tavaly egyébként szinte valamennyi madárfajnál “kevés volt a fészkelés, de idén egyelőre jók az előjelek”. Elindult a vonulás, a madarak sorra érkeznek vissza; itt vannak a seregélyek, a sirályok, megjöttek a barázdabillegetők, házi rozsdafarkúak és sok bíbicet is lehet látni. Az erdőkben megjelentek az szalonkák, a nádasokban a sitkék, a foltos nádiposzáták, a nádi tücsökmadarak… “Már lehet kémlelni az eget”, mert a hamarosan várható füstifecskék érkezése is, ami aztán elhúzódhat egészen április végéig is – fűzte hozzá Darázsi Zsolt.

Az egyesület titkára a feladatokról elmondta; Fenékpusztán megkezdődött a madárgyűrűzés, jövő hét elején pedig egy kibővített tanösvényt adnak át, ahol bemutatják a környéken élő madárfajokat, fészek típusokat és az ott folyó munkát. Tavasszal cégektől érkeznek egynapos munkára önkéntesek, akik vállalták, hogy céges nap keretében segítenek a munkában, részt vesznek a gólyafészek készítésben, szemétszedésben és a mentőállomás munkájában.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.