Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Olcsón méri Magyarország a légszennyezést? Az energiafogyasztás megsarcolásában a középmezőny végébe tartozik hazánk, derül ki az OECD adataiból. Míg nálunk 47 dollárnyi pluszkiadást jelent a gazdasági szereplőknek az ÜHG-emisszió, Svájcban világrekord összegbe: 141 dollárba.
A klímapolitika két lehetséges, dominanciáért küzdő sarkköve az emissziókereskedelem (cap-and-trade). A másik az iparilag fejlett országokban már érvényben lévő módszer, az energiafogyasztás megadóztatása. Ezt szintén a klímavédelem egyik hathatós eszközének tekintik, hiszen elvileg a széntüzelésű erőművek vagy a hagyományos üzemű autók használatától ijesztenek el, amennyiben költségessé teszik ezeket. Régiónk országai közül olcsóbban szennyezhetnek a vállalatok és a fogyasztók -gyárkéményekkel és járművekkel- Szlovákiában, Lengyelországban és Észtországban. Érdekesség, hogy a Kínát szénnel ellátó Ausztráliában, mely ezáltal nemcsak közvetett kibocsátó, de nagy számú széntüzeléses erőműveivel önmaga is nagybani (közvetlen) légszennyező, tonnánként mindössze 26 dollárral sújtják a füstölgéssel járó energiatermelést. Az pedig egyenesen visszatetsző, hogy az USA és Kanada, melyek a világ legnagyobb légszennyezői közé tartoznak (utóbbi az olajhomok-kitermelés révén), potom áron füstölhetik tele a légkört a vállalatok. A teljesség kedvéért: Amerikában szövetségi szinten létezik ugyan az autópályák karbantartását finanszírozó üzemanyagadó, Kaliforniában pedig széndioxid tonnánként 46,5 dolláros adónem, továbbá egy 2,33 dolláros repülőgép-üzemanyag adó, de országos szintű energiaadó nincs. Sőt, az OECD szerint tulajdonképpen rendhagyó, hogy egy ország ne vessen ki ilyen terhet a háztartások és az erőművek energetikai tevékenységére.
Amerikai ellenérvek
Az amerikai karbonadó ellenzői hangsúlyozzák, az elsősorban a szegényebb háztartásokat érintené kedvezőtlenül. A Kongresszus költségvetési irodájának összesítése szerint az amerikai lakosság alsó ötöde, a legkevesebbet keresők, évente jövedelmük 21,4 %-át költik energiafogyasztásra (a lakásfűtést és a benzinköltséget egyaránt beleértve), míg a lakosság leggazdagabb szeletét kitevő felső 20 % a milliós keresményeiknek alig 6,8 %-át fordítják energiára. Ez persze nem zárná ki a sávos adóztatást, vagyis hogy a gazdagok többet fizessenek a fosszilis energiahordozók felhasználásáért, a szegények pedig lényegesen kevesebbet.
Ami a környezeti hatást illeti, egy tanulmány 15 dolláros karbonadónak 14 százalékos emissziómérséklést tulajdonítana, mivel a polgárok és vállalatok visszafognák fogyasztásukat és áttérnének a megújulókra. Egy adópolitikát elemző intézet szerint a 20 dolláros légszennyezési adóval a GDP 0,6 %-át tudnák begyűjteni. A Svájchoz fogható 41 dolláros adóból az amerikai GPD 1,6 %-át hozhatnák össze. Ez 35 centes, vagyis 76 forintos felárat jelent egy gallon üzemanyagon, azaz 20,1 forintos drágulást literenként.
A teljes cikk itt olvasható.
