Intézményi befektetők pályára!

50 millió eurót tol az Európai Fejlesztési Bank a megújulóenergetikai pénzalapokba – Egyre több intézményi befektető keresi a lehetőségeket a zöldenergia területén.

Úgy tűnik, nem csak a lakosság számára vonzó megújulóenergetikai fejlesztéseket finanszírozó alapokba fektetni a pénzt, hanem az intézményi befektetők is egyre nagyobb fantáziát látnak az iparágban. Az Európai Fejlesztési Bank (EIB) 50 millió eurós befektetése a Glenmont Fund második ilyen pénzügyi alapjába az abban lévő pénzösszeget 250 millió euróra emeli. Az alapban összegyűlt pénzből hagyományos megújulóenergia-termelő kapacitásokat építenek majd szerte Európában. A pénzt elsősorban vállalati befektetőktől, nyugdíjalapoktól és biztosítási társaságoktól várják. A nemzetközi elemzések szerint 2035-re ezek az intézményi befektetők biztosíthatják a fejlesztések negyedének tőkeigényét, írja a chikansplanet.blog.hu.

A Glenmont befektetési alapokat kezelő cégnek egyébként nem ez az első ilyen pénzügyi alapja, az előzőben összegyűlt pénzből mintegy 1 milliárd eurónyi beruházást valósítottak meg az Egyesült Királyságban, Írországban és Európa más országaiban. Az első pénzügyi alap támogatásával 165 megawattnyi fotovoltaikus, 150 megawattnyi szélerőművi és 38 megawattnyi biomassza alapú kapacitást létesítettek.

Az EIB egyébként elsősorban olyan projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió 2020-as megújuló célkitűzéseinek teljesítéséhez. Emellett augusztusban azt is bejelentették, hogy 167 millió eurót fektetnek közép-amerikai megújulóenergetikai fejlesztésekbe is.

Változó trendek, nagyobb szerep az intézményi befektetőknek

Az EIB és a Glenmont fellépése a megújulóenergetikai fejlesztésekben tökéletesen illeszkedik azokhoz a globális trendekhez, amelyek a jövőben akár hosszú távon is meghatározhatják az ilyen típusú fejlesztések finanszírozásának természetét.

Az egyre feszítettebb állami költségvetések és a fogyasztókat terhelő energiadíjak ugyanis egyre kevésbé teszik lehetővé az állami forráskihelyezést, illetve a kötelező átvételi rendszereken keresztül nyújtott újabb és újabb intenzív támogatásokat. Az intézményi befektetők számára azonban egy 8-10-15 éven belül megtérülő befektetés még kezelhetőnek ítélhető, főleg ha az a nemzeti alapkamatokénál nagyobb hozammal kecsegtet.

Éppen emiatt nem véletlen az sem, hogy az intézményi befektetők között is vezető helyet foglalnak el a biztosító társaságok és a különféle nyugdíjalapok, amelyek alapvetően ebben az időtávban tervezik kihelyezni a betétesek tőkéjét. Persze ahhoz, hogy ezek a kiszámítható hozamokat ügyfeleiknek ígérő alapok lépjenek bizonyos korlátokat át kell ugrani, illetve le kell bontani. Ezek közül talán a legfontosabb a sok esetben kiszámíthatatlan szabályozói környezett stabillá és hosszú távon kiszámíthatóvá tétele. A kormányok szerepe ebben a legnagyobb, ezen a téren tudnak leginkább hozzájárulni a rendszer gördülékenységéhez.

Amennyiben ez a kiszámítható környezet létrejön, az intézményi befektetőknek több eszköz is a rendelkezésére áll ahhoz, hogy a megújulóenergetikai iparág „mecénásai” legyenek:

– Közvetlenül megújulóenergia-termelő cégekbe fektetnek, és a befektetett tőkéért cserébe tulajdonrészt kapnak a vállalatban, kiélvezve annak minden előnyét és felelősségét;

– közvetlen beruházásokat kezdenek;

– illetve befektetési alapokat hoznak létre, amelyekből például kötvényeket vásárolnak.

Amennyiben a másik oldalról vizsgáljuk a kérdést, alapvetően mindegyik út járhatónak tűnik. Megújuló alapú energiatermelésben érdekelt cég vezetőjeként nem tudom azt mondani, hogy egyiket vagy másikat feltétlenül el kellene utasítani, vagy preferálni kellene a másik kettő kárára: a lényeg, hogy cégek ne ragaszkodjanak csak az egyik, vagy csak a másik eszközhöz. A kötvényekkel éppen úgy érdemes csínján bánni, mint a tulajdonrész kiárusításával, miközben a pusztán pénzügyi befektetők által megvásárolt projektek alkalom adtán remek akvizíciós lehetőségeket rejthetnek magukban.

Amint látszik, a régi dogmák a megújuló alapú energiatermelés finanszírozásában is átalakulnak. A jelszó pedig: Intézményi befektetők, pályára!

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.