A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival; a beszámolók azonban sokszor nem elég részletesek, és több területen hiányosak – derül ki a KPMG Sustainability Reporting kutatásából.
A kutatás kétévente jelenik meg, az idén 58 ország 5800 vállalatának beszámolóját értékelték a szakemberek. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég pénteki összefoglalója szerint korábban inkább csak a pénzügyi eredmények mutatták egy-egy cég sikerességét, de ma már az is fontos, hogy hogyan kezelik a társadalmi, környezeti problémákat, mennyire fenntartható a működésük, illetve a termékeik. A vállalatoktól egyre jobban elvárják, hogy minderről számot adjanak, és elkészítsék fenntarthatósági jelentésüket. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat. A cégek többsége azt is megértette, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell. A 250 globális nagyvállalatnak ugyanakkor csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számára is veszélyt jelent, és kevesebb, mint felük tekint veszélyforrásként a biodiverzitás visszaszorulására. A vállalatok egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, de a kiértékelt jelentéseknek mégis kevesebb mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét. A vállalatok nem egészen 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit, például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán.
A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal, és kevesebb mint negyedüknél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően. Magyarországon a 2020-as jelentési arányhoz képest a 2022-ben tapasztalt 79 százalék csekély mértékű csökkenést jelent, ami elsősorban a módszertanból vezethető le, mert változott a hazai felmérésbe bevont TOP100 összetétele. Ugyanakkor a magyar társaságok jelentéstételi gyakorisága megfelel a globális trendeknek, a kelet-közép-európai régióban átlagosnak mondható – jelezte a KPMG. A magyar jelentő társaságok nagy része, 78 százaléka nem saját, egyedi fenntarthatósági jelentést készít, hanem a külföldi anyavállalat által publikált fenntarthatósági jelentéshez szolgáltat adatokat. A közlemény szerint a társaságok 10 százaléka ismerte fel, hogy a lokális szintű fenntarthatósági jelentés közzétételével a társaság relevánsabb információkat közölhet, és hatékonyabb módon tájékoztathatja az érintetteket fenntarthatósági erőfeszítéseiről.
mti