Madárszámlálást tartanak

A vizsgált területek egy része nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként nyilvántartott Ramsari terület, mint például a horvátországi Kopácsi-rét, a szerbiai Gornje Podunavlje, vagy a magyar Gemenc és Béda-Karapancsa.

„A vízimadár-számlálás egyértelműen mutatja, hogy a Mura, a Dráva, és a Duna nemzetközi természetvédelmi jelentőséggel bír. A telelő madarak száma nyolcszorosa a Ramsari egyezmény által elvárt 20 ezres kritériumnak.” – hangsúlyozta Borut Stumberger, az EuroNatur alapítvány regionális koordinátora, aki a nemzetközi számlálócsapatokat fogta össze. A vizsgált folyószakasz több mint 800 ezer hektárnyi emberi hatások által kevésbé érintett természeti terület a Duna-vízgyűjtőjén, amit nemrégiben elsőként terjesztettek fel öt országon átnyúló bioszféra rezervátumi védettségre. A tervezett bioszféra rezervátum területén nemcsak a madarak száma jelentős, hanem az is fontos, hogy egyedi jelentőségű fajok fordulnak elő nagy számban, mint például a kis kárókatona 1868, vagy a térség legnagyobb ragadozó madara, a rétisas 223 egyeddel. Összesen kilenc vízimadár, többek között az északi búvár, a nagy kócsag, a szürke gém, a kárókatona, a nyári lúd, a nagy lilik, a tőkés réce és a kontyos réce felelt meg a Ramsari egyezmény 1%-os kritériumának, amely szerint a területen él az adott faj világállományának legalább 1%-a.

A vízimadarak nagy száma, melyek fennmaradása a folyók és ártereik állapotán múlik, felhívja a figyelmet a további védelem szükségességére. Az egyedülálló természeti és ökológiai értékek ellenére a három folyót további mesterséges átalakítások fenyegetik, ilyen például a Duna 53 km-es horvátországi szakaszának szabályozása. Megvalósulásuk komolyan érintheti a Bioszféra Rezervátum központjában lévő két Ramsari területet, a Kopácsi-rétet és Gornje Podunavljét. A WWF kezdeményezésére elinduló Drávafigyelő program tagjai, akik a mostani vízimadár számlálásban is részt vettek, az elkövetkezendő 2 évben rendszeresen járják majd a folyók mentét. Fő feladataik közé tartozik a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó vízgazdálkodás, mint például a folyószabályozás vagy az üledékkotrás negatív hatásainak figyelemmel kísérése. Ugyanakkor, mint az most is bebizonyosodott a tudományos céllal történő adatgyűjtésbe is hasznosan be tudnak kapcsolódni. „A WWF örömmel látja ezt a jól szervezett madár-, és természetvédelmi akciót. Az érintett országok WWF irodái és a civil szervezetek között továbbra is aktív az együttműködés, és szoros összefogásben zajlik minden olyan tevékenység, amely előmozdítja a három folyó mentén létrejövő bioszféra rezervátum létrehozását.” – mondta Figeczky Gábor a WWF Magyarország igazgatója.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.