Évente körülbelül 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba, mely elsősorban 5 fő tengeráramlat mentén, ezen belül is elsősorban a nagy csendes-óceáni szemétszigetben csoportosul.

Magyar mérnökök dolgoznak az óceán tisztaságáért

Évente körülbelül 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba, mely elsősorban 5 fő tengeráramlat mentén, ezen belül is elsősorban a nagy csendes-óceáni szemétszigetben csoportosul.

Boyan Slat, az Ocean Cleanup szervezet fiatal alapítója erre a problémára talált megoldást. A világ első óceántisztító rendszerével elméletileg tíz év alatt fel lehetne számolni a nagy csendes-óceáni szemétsziget csaknem felét. A passzív szemétgyűjtő felső vonala a vízen lebeg, mintha sorompó lenne, víz alá nyúló része szűrő, amely felfogja a műanyaghulladékot. A szűrő V-alakba nyúlik a tengerfenék felé, ahol a csücskét rögzítik, a tengeri élőlények így át tudnak úszni alatta. A szerkezet közepén lévő gyűjtőtorony az összegyűjtött hulladékot valamelyest fel is dolgozza, mielőtt azt hajóval kiviszik a szárazföldre. A szemét újrahasznosításával és a félig kész termékek közvetlen eladásával a készítők a rendszert teljesen önfenntartóvá szeretnék tenni. Az OzoneNetwork pénteki Egyenlítő c. műsorának vendégei Fraunholcz Norbert és Deák István az Ocean Cleanup projekt mérnökei elmondták az Óceántisztítás nevű szerkezet tesztelését 2016 júniusában kezdték meg az Északi-tengeren, hogy megvizsgálják, a százméteres, sorompószerű szerkezet prototípusa hogy bírja az erős viharokat. A tervek szerint a szerkezetet 2020-tól már a Csendes-óceán északi részén felgyülemlett hatalmas szeméttenger eltakarítására fogják használni.

Az Ocean Cleanup csapata még 2015-ben 30 kutatóhajót küldött a csendes-óceáni térségbe, hogy felmérje a mikro-műanyagok jelentette probléma nagyságát. A 2016-os repülőgépes felmérések eredményei azonban azt mutatják, hogy a szakemberek korábban igencsak alábecsülték a szemétszigeten található nagyobb, több mint fél méteres hulladékok mennyiségét és jelentőségét. A probléma az, hogy a megfelelő intézkedések hiányában ezek a nagy méretű hulladékok néhány évtizeden belül olyan műanyag mikro szemcsékre bomlanak le, amelyek aztán bekerülhet a táplálékláncba.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.