Majdnem minden nyolcadik madárfaj léte veszélyben van

A világ jelenleg ismert 10.064 madárfajából 1313 veszélyeztetett.

Elsősorban a trópusi erdőkben élő madaraknál jelentősebb a vártnál a  visszaesés – jelentette a BirdLife International nevű szervezet, amely négyévente felülvizsgálja és elemzi a madárfajok helyzetét. A jelentés szerint csak az Amazonas vidékén mintegy száz madárfaj léte került olyannyira veszélybe, hogy a kihalás fenyegeti. Ez különösen az olyan hosszú életű fajoknál ad okot aggodalomra, mint a Rio Brancó-i hangyászmadár (Cercomacra carbonaria), amely még a kisebb mértékű fakitermelésekre is érzékenyen reagál. Egyes fajok, mint például a Kollar-tüskefarkú (Synallaxis kollari) a következő évtizedekben élőhelye 80 százalékát veszítheti el, így a legmagasabb, kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolták.

“A szójaültetvények miatt vagy a szarvasmarhák legeltetése céljából kiirtott erdők eltűnésével sok madárnak tűnik el az otthona és élettere – fejtette ki Olaf Tschimpke, a németországi Nabu madárvédelmi szervezet elnöke. Az elmúlt 20 évben például több mint egymillió jegesréce tűnt el a Balti-tengerből, amivel a faj a sebezhető kategóriába került a veszélyeztetett fajok vörös listáján. Az Afrikában élő fehérhátú és karvalykeselyűk, hasonlóan ázsiai rokonaikhoz, gyors állománycsökkenést szenvedtek el a mérgezés, az emberi üldözés és az élőhelyeik eltűnése következtében. Mindkét fajt a veszélyeztetett kategóriába sorolták át – olvasható a BirdLife International magyarországi szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-hez eljuttatott közleményében. 

Szerencsére javuló tendenciákról is beszámol a BirdLife jelentése. A tengerparti hangyaevő (Formicivora littoralis), egy kisméretű faj Délkelet-Brazíliában, már nem sorolható a “súlyosan veszélyeztetett” kategóriába, miután a legújabb kutatások szélesebb körű elterjedtségét mutatták ki. A faj jövője ráadásul biztosítva van annak köszönhetően, hogy fő elterjedési területét védetté nyilvánították.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.