Majdnem visszasüllyedtünk a középkorba

“Ha eltált volna minket a kitörés, még mindig csak rakosgatnánk össze a darabkáinkat” – mondta a Guardiannak Daniel Baker, a Coloradoi Egyetem Atmoszféra-és Űr Fizika kutató laboratóriumának vezetője. “Ha csak egy héttel korábban történik a kitörés, akkor pont az útjában lettünk volna” – tette hozzá.

A napkitörés akkora zavart okozott volna a műholdas kommunikációban és olyan nagy ingadozásokat az elektromos hálózatokban, hogy a transzformátorok felrobbantak volna. A NASA számításai szerint a kitörés csak az Egyesült Államoknak hússzor akkora károkat okozott volna, mint a Katrina hurrikán, és a helyreállítás költségei elérték volna 2 billió dollárt.

Ehhez hasonló erősségű napkitörés 1859-ben egyszer már elérte a Földet. Akkor egy angol csillagász, Richard Carrington jegyezte fel a jelenséget. Megfigyelte az égen a fellobbanásokat, amik egy nagyobb napkitörést kísérnek, a következő napon pedig több erős koronakidobódás (Coronal Mass Ejection, CME) érte el a Földet. Mivel akkoriban még főleg gőzmozdonyokkal és lovaskocsikkal közlekedtek az emberek, jelentősebb zavarok nem jelentkeztek a közlekedésben, de a távíró kábelek eléggé megviselte az eset, és több távíró központ ki is gyulladt.

A napkitörést gyönyörű, fényes Északi Fények kísérték, amelyet még Kubában is látni lehetet és olyan fényesen ragyogtak, hogy még az éjszaka közepén is olvasni lehetett a fényüknél.

forrás: index.hu

Ajánlott tartalom

Napelemek: az energiatárolás a megújuló forradalom következő lépése

Az ESS Experience Day több mint 300 résztvevő vitatta meg az energetikai átállás problémáit.