Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Megéri-e passzív házat építeni? Mennyi többletkiadással jár és mikorra térül ez meg? Mit kell feláldoznunk az energiahatékonyság oltárán? Egyáltalán: kivitelezhető-e Magyarországon egy német szabványoknak megfelelő épület? Annyit elárulhatunk előre: nem egyszerű minden elvárásnak megfelelni – és nem is biztos, hogy érdemes.
Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!
Rengeteg fogalom keveredik a fenntartható fejlődés és az energiafüggőség csökkentésének paradigmájához kapcsolódó építészetben. Passzív vagy aktív ház, nullás épület, széndioxid-mentes lakóház, és még hosszan folytatható a sor. Elnevezéstől függetlenül is érdemes a passzívház tervezését, építését tanulmányozni, hiszen a szigorodó előírásoknak megfelelően 2019-től csak ilyen, igen takarékos lakóingatlanok épülhetnek.
A takarékos építés a telek kiválasztásánál kezdődik
Házi használatra fogadjuk el Sinoros-Szabó Balázs építész meghatározását, miszerint: aktív ház minden olyan épület, amely termel energiát; nullás az, amely nem igényel külső energia-betáplálást. A passzívház definíciója egzakt: „A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül”. Ezt az elvet először 1990-ben egy darmstadti, négy lakásos háznál alkalmazták, és azóta is a németországi Passivhaus-Institut végzi a passzívházak auditálását. A nyers paraméterek: fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2; primer energiaigény 120 kWh/m2 évente; légtömörség legfeljebb 0,6 /óra, valamint a túlmelegedés gyakorisága maximum 10 százalék. Csak összehasonlításul: a hagyományos téglaszerkezetű házak fajlagos fűtési hőigénye a fent említett 15-tel szemben 300 és 400 kWh/m2 éves szint körül mozog. A különbség ordító. De miként lehet ezt elérni és egyáltalán, érdemes-e?
– A legideálisabb helyzet, ha a megrendelő még azelőtt felkeresi az építészt, hogy a telket megvásárolta volna – mesél tapasztalatairól Sinoros-Szabó Balázs. – Ha van két-három lehetőség, együtt tudjuk kiválasztani a legjobbat. Egy passzív háznál ugyanis nagyon sok múlik a megfelelő tájoláson. Az építészt hozzáfűzte: természetesen egy rosszul tájolt épületet is passzívvá lehet tenni, ám ez jelentősen megnöveli a tervezés és építés költségeit. A jó tájolás kettős célt szolgál: a passzív ház hőigényének kielégítésében jelentős szerep jut az úgynevezett szoláris nyereségnek – vagyis az ablakon besütő napsugaraknak. (Természetesen itt is találunk paramétereket, ám ezekről később, a szigetelésnél szólunk részletesebben.) Emellett – nem utolsó sorban – jelentősen emeli a tulajdonosok komfort-érzetét a világos, napos lakótér.
A kockaház a legjobb?
Ha a telek rendelkezésre áll, jöhet a tervezés hosszadalmas fázisa. Passzívház esetében törekedni kell a térfogat és a felület ideális arányának megtalálására. Ez szűken értelmezve kockaházakat eredményezne, hiszen ennél a formánál találjuk a legnagyobb lakható teret a legkisebb felülettel. Ennek ellenére lehetőség van érvényre juttatni az egyéni elképzeléseket, de – Sinoros-Szabó Balázs szerint – minél jobban eltér a megrendelő az ideális megoldástól, annál költségesebb lesz tartani a passzív besoroláshoz szükséges paramétereket. Az építkezés során nincs másodlagos fontosságú elem, ahogyan kizárólagosan használható anyag sincs. A falakkal szemben elvárások sokrétűek – természetesen jó hőszigetelő értékkel kell rendelkezniük, valamint kellő mennyiségű anyaggal a hőmegtartás érdekében -, ám ezeknek a profi téglák épp úgy megfelelnek, mint az alternatív falazó elemek, vagy akár a könnyűszerkezetes építészet struktúrái. A legelterjedtebb a tégla – vagy ezzel rokon – falazóelem, amely kívülről grafitos polisztirol lapokból álló hőszigetelést kap, majd vakolatot. A falazat teljes lezárásához a belső felületet is vakolni kell. (Ideális választásnak látszik sok szempontból az egyik legnagyobb európai téglagyártó fejlesztése, amely a vastag malter-réteg helyett – utóbbi a hőhidak kialakulása szempontjából veszélyes – egy milliméternyi ragasztót alkalmaz.)
A nyílászárók ugyancsak sarkalatos pontja a passzívház-rendszernek. Ugyan nem követelmény, de más technológia nem képes az előírt értékeket produkálni: három rétegű, nemesgázzal töltött ablakok kerülhetnek csak be az épületbe, természetesen hőhid-mentes tokokkal. Minthogy az ablakok a fal belső síkjához vannak igazítva, így a külső falak nem lehetnek tetszőleges vastagságúak, mivel elvennék a rendszerhez nélkülözhetetlenül fontos napsütés egy részét. A nap energiája azonban nyáron inkább ellenség, mint barát, hiszen ilyenkor a helyiségek levegőjének hűtése a cél. Ezért a nyílászárók beépítésével együtt gondoskodni kell a megfelelő árnyékoló-rendszerek telepítéséről is. A nyílászárók jól szemléltetik az árkülönbségeket. Rövid, nem reprezentatív ajánlatkéréseink a következő eredményre vezettek (minden esetben műanyag, 150-szer 150 centis, dizájn-mentes, fehér ablakot kerestünk): a legegyszerűbb, leggyakrabban vásárolt termék 44 ezer forintot kóstált, míg egy modern, 3 rétegű szerkezetért már 120 ezret kértek. Legnagyobb sajnálatunkra ez utóbbi sem felel meg a passzívház-elvárásoknak, így kénytelenek, ha építkeznénk, lennénk a 154 ezres ajánlatot elfogadni.
A teljes cikk itt olvasható.
