Megnézték, mik élnek az antarktiszi tóban

A mintát 2013 januárjában vették a tóból, több száz méter mély jég alól. Többségében kemotróf organizmusok (Archaea chemoautotroph) vannak benne: ezek szén-dioxidot, vasat, ként és ammónia fogyasztanak, ebből állítanak elő energiát. Találtak még heterotróf fajokat, ezek a kemotrófok által hátrahagyott szenet használják fel. A kutatók még elemzik a mintákat, a munka nem ért véget, eukarióták (valódi sejtmaggal rendelkező élőlényeket) keresnek. A kutatások tavaly januárban kezdődtek, ekkor fúrták át a tavat, és emeltek ki mintákat a felszínre, írja az index.hu.

A tudósok azt is felfedezték, hogy metán bugyog fel a tó aljáról, nagyjából 3,5 kilogramm naponta. A mintákat ezzel kapcsolatban is elemzik: lehet, hogy a metánt baktérium termeli, de előfordulhat az is, hogy ősi üledékekből származik.

Ahogy a kutatók egyre lejjebb fúrtak, egyre sósabb minták jöttek elő. „Még sosem láttunk ilyen mértékű sókoncentrációt” – mondta Priscu. Az üledékek és a történelmi vízszintek elemzése alapján a mikroszkopikus életformák egy olyan aktív vízi útban élnek, amely valószínűleg egy évtizede még nem létezett.

A Whillans-tó 800 méter mély jég alatt található az Antarktisz nyugati részén. 2006 óta kétszer cserélődött le a víz a medencében, ezt a tudósok onnan tudják, hogy a tavat elzáró jégréteg emelkedik és apad, amikor a vízszintek változnak. 2004 előttről viszont nincs bizonyíték a vízszintek ingadozására, valószínűleg nem volt ilyen jelenség. Lehetséges, hogy a Whillans-tó csak pár évtizede létezik. Idén nyáron újra mintát vesznek a tóból, mert biztosat egyelőre nem tudnak. A kutatásokat az amerikai National Science Foundation finanszírozza.

Ajánlott tartalom

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint.