Két évvel ezelőtt a Londoni Olimpiai Bizottság (LOCOG) nagy bejelentést tett: „2012-ben a világ eddigi legzöldebb olimpiáját rendezi meg London!
“Nos, úgy tűnik, ez nem így lesz. 2010-ben a hírverések még egy szén-dioxid-mentes, a fenntartható fejlődést minden szempontból figyelembe vevő rendezésről beszéltek, viszont ahogy közeledünk a kezdéshez, napról-napra egyre több szög bújik ki abból a bizonyos zsákból, írja a hg.hu. Ha bolygónk összes lakója angol életvitel szerint élne, a fenntartásunkhoz igényelt erőforrások előállításához legalább két, a Földhöz hasonló bolygóra lenne még szükségünk. Ez jól modellezi a jelenlegi angol társadalom felélő magatartását. Bár az utóbbi években egyre több kisebb-nagyobb program indult ennek megváltoztatására, a tervezett új ökovárosoktól a fenntartható településeket osztályozó Forum for the Future helyi megtelepedéséig, átfogó változás egyelőre nem látszik. Erre épp az olimpia kínált új lehetőséget. A „fenntarthatatlan játékok” elkerülésére ezért olyan olimpiai tervvel áltak elő Angliában, amely előírja a víz újrahasznosításának módszereit, a fővárosban amúgy is magas szén-dioxid-szint csökkentésének mértékét, valamint olyan, épületzöldítéssel kapcsolatos intézkedéseket, mint a nyersanyagbeszerzés 25%-ban újrahasznosított forrásokból. Sajnos azonban minél közelebb érünk a játékokhoz, annál távolabb kerülünk ezektől a céloktól. Így lehet, hogy mára már csak az ökológiai lábnyom szűkebbre vétele maradt az egyetlen reális célkitűzés.
A londoni olimpia egyik fő szponzoraként is ismert EDF Energy vállalat – külön az olimpiai felhasználásra – papíron 24 MW energiát állít elő olyan megújuló energiaforrásokból, mint például a szélenergia. A cég közreműködésével tervezett Olimpiai Parkot olyan biomassza felhasználású hűtő-fűtő rendszerrel szerelték fel, amely az eredeti tervek szerint jócskán csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. A probléma mindössze annyi, hogy senki sem tudja, az adott időintervallumban mennyi energiát fogyasztanak majd a játékok. A legóvatosabb becslések szerint London átlagos, évi szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 19%-a (3,4 millió tonna) termelődik csak az olimpia alatt.
A Londoni Olimpiai Park képekben
Ahhoz, hogy környezetkímélő épületek készülhessenek, valamennyire mindenképp szennyeződik a levegő. Az újrahasznosított építőanyagok előállítása során ugyanis a keletkező melléktermékek mintegy 90%-a szén-dioxid, vagyis a fenntartható fejlődés irányelveinek betartása és betartatása nem feltétlen egyezik meg a teljeskörű környezetvédelmi elvekkel. Az egyik legnagyobb gondot az építési projektek költsége, a másik nagy PR-baklövést az érmek előállítása jelenti. Nem titkolt tény, hogy a kb. 4700 olimpiai érem elkészítéséhez az amerikai Utah-ban, valamint Mongóliában kibányászott mintegy 8 tonna nemesfémet használnak fel. Ez a szám még úgy is hatalmas, hogy nem csak az olimpia, hanem a paralimpia érmeit is tartalmazza. Az alapanyagul szolgáló arany, ezüst, bronz és egyéb ötvözőanyagok egyébként a Rio Tinto brit-ausztrál bányaipari vállalat kezelése alatt kerülnek felszínre. A cég azon túl, hogy levegőre és vízbázisra is veszélyes – sőt, szennyező (!) – munkát végez, munkásaival sem ápol mindig felhőtlen kapcsolatot. Ezektől független a világ egyik legnagyobb bányavállalata, így nem véletlen, hogy az idei olimpia harmadik szintű – azaz nem anyagi, hanem szolgáltatásbeli hozzájárulást nyújtó – szponzora, amely amúgy már rendelkezik hasonló tapasztalatokkal (a 2002-es Salt Lake Cityben rendezett téli olimpián is ez a cég volt felelős az érmek alapanyagáért).
Mindezek mellett már eltörpül, hogy a direkt ebből a célból készült szén-monoxid-mentes olimpiai láng mennyi kerozint “használt el” magánrepülős útjai során. Egy olimpia megrendezése természetesen hatalmas közlekedési káosszal jár. Több ezer ember repül egyidőben Londonba, amely egy újabb vesztes csatát jelent a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Az első becsült értékek szerint ez mintegy 700 000 tonna káros anyag kibocsátását jelenti, amely megegyezik kb. 150 000 New York-London menettérti repülőjárat emissziós értékével. A játékok a helyi tömegközlekedésre is kihatással vannak, a sportolók, a külföldi méltóságok, valamint az érdeklődők szállítása még a Londonra jellemzőnél is nagyobb közlekedési káoszt okozhat, ezzel tovább növelve a károsanyag-kibocsátást.
London 2012- Az Olimpiai Stadion építése
Összességében tehát pozitív és negatív értelemben is jelentős változásokat hozhat az olimpia megrendezése mind a város, mind lakosainak életében. Fellendült az építőipar, a turisztikai bevételekkel párhuzamban várhatóan a kereskedelmi és szolgáltatási bevételek mértéke is az egegbe fog szökni, de ennek ára van. Az a széleskörű szennyezési paletta, amely ezért cserébe Anglia fővárosára vár, vitatható, hogy egyensúlyban van-e, éppúgy mint Sydney, Athén és Peking játékokból való profitja is. Habár Nagy-Britannia szén-költségvetési megegyezése jogilag kötelezi az Egyesült Királyságot a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésére, ez nem biztosíték az optimális helyzet fenntartására, így még adódhatnak nagyon kínos helyzetek abból, ha az előirányzott adatoknak nem tudnak megfelelni. A Fenntartható London 2012 nevű szervezet elnöke, Shaun McCarthy véleménye szerint lehetetlen, hogy a város ne tudná teljesíteni az előírt célokat, így talán még érdemes bizakodni egy jó végkimenetelben, de ki tudja, mit hoz még az augusztus…