Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Európai Bizottság energiahatékonysággal foglalkozó szakértői azt javasolják, hogy az Európai Unió tagállamai kevesebb mint 30 százalékkal fogják vissza energiafogyasztásukat 2030-ig – írja a Reuters egy, a hírügynökség birtokába került dokumentumra hivatkozva.
A bizottság következő elnöke, a néppárti politikus Jean-Claude Juncker viszont kedden arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy számára az a minimum, hogy minden tagállamnak kötelezően és legalább 30 százalékkal kell javítania energiafelhasználásának hatékonyságán. A célkitűzéssel foglalkozó dokumentum korábbi változatában különben még több mint 30 százalék szerepelt.
Miért fontos az, hogy mennyire merész célt tűz ki maga elé az Európai Unió? Többek között azért, mert a hatékonyabb áram-, földgáz, kőolaj- és szénfogyasztás miatt csökkenni fog az energiahordozók importja, vagyis az EU tagállamai kevésbé függenének például az ukrán-orosz konfliktus miatt ismét bizonytalanná vált gázszállításoktól. Az EU-tagállamok a földgáz felét ukrán tranzitvezetékeken keresztül kapják, Magyarország gázellátása szinte teljesen ettől a szállítástól függ.
Megy a vita a százalékokon
Az energiahatékonyság pénzbe kerül, és nem kevésbe, ha figyelembe vesszük, hány százezer épületet kellene hőszigetelni az EU-ban, vagy hány helyen kellene modernizálni a közvilágítást. Emiatt feszültségek támadtak a tagállamok között és a bizottságon belül is, ezért folyik a huzakodás a százalékokon – írja a Reuters. A hírügynökség forrásai azt mondták, hogy a bizottság legutóbb arról kért modellszámításokat, hogy mit eredményezne a 27, illetve a 29 százalékos energiahatékonyság 2030-ig.
Korábban viszont készültek számítások arról is, hogy mivel járna, ha az EU 40 százalékkal kevesebb energiát használna 2030-ban. Ilyen magas hatékonyság mellett állnak ki a környezetvédők, szakértőik szerint a 20-30 százalékos vállalás nem eléggé merész. A Bizottság dokumentumában az áll, hogy minden egyszázaléknyi lépés az energiahatékonyságban azzal jár, hogy 0,4 százalékkal csökken a kőolaj és 0,1 százalékkal a földgáz ára. A másik oldalon az áll, hogy ha 2030-ig 25 százalékot akarunk megtakarítani az energiafogyasztásunkon, az évi 2 milliárd eurós költséggel járna, a 40 százalékos spórolás pedig évi 112 milliárddal.
A környezetvédő szervezetek azzal érvelnek, hogy vegyük figyelembe a hatékonyságnövelés számos előnyét. „Ha számításba vesszük a nemzeti összterméket, a keletkező munkahelyeket és az energiabiztonságot, akkor nincs értelme a habozásnak” – mondta Brook Riley, a Föld Barátai klíma- és energiaprogramjának kampányfelelőse a Reutersnek. „Semmilyen más klímavédelmi intézkedésnek nincs olyan jelentős járulékos haszna, mint az épületkorszerűsítésnek” – mondta a témáról korábban Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutató professzora az Origónak.
forrás: origo.hu
