Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Ő ugyanis az utóbbi években Amerikában kibontakozó palagáz-forradalom hatására hanyatló, az olaj árától jelentősen elszakadó amerikai gázárak mellett jelenleg ennyiért tankolhat. Az Egyesült Államokban a mostani árszinteken egy dollárnyi gázból közel négyszer annyi energia állítható elő, mint olajból, írja a privatvagyonkezeles.hu.
Az olcsó gáz ráadásul rezsicsökkentést jelent minden gázzal fűtő, árammal világító amerikai háztartás számára. Ha pedig csökken a rezsi, akkor nő a jólét, többet utazhatunk, több élelmiszert, ruhát vehetünk, gyermekeink oktatására több pénzt szánhatunk, stb. Az olcsó gáz kedvez az iparnak is. Az energiaintenzív iparágak (vegyipar, acélipar, olajfinomítás stb.) termelési egységköltsége csökken, a termékeik pedig versenyképesebbé válnak globális szinten. A kedvező energiaár adta lehetőségek kihasználására újabb és újabb ipari létesítmények épülnek, melyek munkahelyeket teremtenek mind a beruházási, mind a működési időszak során. Az energiaárak csökkenése tehát egyértelműen élénkíti az Egyesült Államok gazdaságát és fokozza annak potenciális növekedési ütemét.
Mi az a palagáz? A palagáz ugyanolyan gáz, mint a hagyományos földgáz. A pala kifejezés arra utal, hogy a gáz nem koncentráltan, könnyen hozzáférhető nagyobb földfelszín alatti üregekben található, hanem a földfelszín alatt nagyobb kiterjedésű területeken, gyenge áteresztőképességű kőzetekben van jelen. A palagáz kitermelésére kifejlesztett technológia a hidraulikus rétegrepesztés, amely során a fúrás után kisebb robbantásokkal szabadítják ki a gázt a kőzetekből. A gázmolekulák pedig a keletkezett űr vízzel való elárasztása útján vándorolnak a felszínre.
Amerikai vagy globális sztori?
Az Amerikai Energiaügyi Hivatal (EIA) adatai szerint a világ különböző területein fellelhető palagáz mennyisége 60-szorosa az éves globális gázfogyasztásnak. A becsült palagáz készletek mindössze 13 százaléka található az Egyesült Államokban. A készletek 20 százaléka Kínában, közel 10 százaléka pedig Európában „rejtőzik”. Az USA-n kívül azonban a gázkészletek felkutatása még gyerekcipőben jár. Ha Európát vizsgáljuk, nem az időbeni elmaradás, hanem a geológia az, ami fejtörést okoz. A technikailag kitermelhető státus nem azt jelenti, hogy a kitermelésbe invesztált pénz gazdaságilag meg is térül. Az eddigi kutatások megállapították, hogy az európai palagáz földtani elhelyezkedése kevésbé szerencsés, mint az amerikaié. A jelentős szénhidrogén készleteket rejtő geológiai rétegek átlagosan másfélszer mélyebben találhatóak, ami miatt a fúrási költségek jóval magasabbak. Az európai palagáz legígéretesebb gyöngyszeme, Lengyelország esetében az eddigi kutatások szerint a kitermelés kétszer akkora ár mellett válik gazdaságossá, mint az USA-ban. A Lengyel Geológiai Intézet által becsült 9 $/mmbtu megtérülési árszint pedig már közelíti a gáz jelenlegi európai azonnali piaci árát (10 $/mmbtu), valamint a nagy olajexportőr országok olajindexált árszintjét (11,6 $/mmbtu). Viszonyításképpen az amerikai földgáz ára jelenleg 4 dollár környékén tanyázik. Az eddig napvilágot látott információk birtokában kijelenthetjük, hogy az európai palagáz-kitermelésben rejlő gazdasági potenciál messze elmarad a tengerentúlon tapasztalttól, illetve annak nyomába csak jelentős technológiai innováció következtében olcsóbbá váló kitermelési költségek mellett érhet. A palagáz jelentősége Európa számára inkább abban áll, hogy a kitermelés felfuttatásával kontinensünk nagy eséllyel mérsékelhetné az energiaárak jövőbeni növekedését, nagyobb volumenek estében pedig akár hosszú távra konzerválhatná a gáz mai árszintjét. Mindez pedig, látva az elmúlt évtizedben zajlott energiaár-emelkedést relatíve kedvezőbb feltételeket teremtene a jövőbeni gazdasági növekedésnek. Sőt a politikusok által oly sokszor hangoztatott energiafüggetlenségi törekvések is előtérbe kerülhetnek, mely égisze alatt Európa, szinte bizonyosan elkövet majd mindent, hogy kiaknázza a palagáz adta lehetőségeket. Szakértői becslések szerint azonban, a termelés érdemi felfutására még körülbelül 10-15 évet várni kell.
Profitálhat-e Magyarország palagáz-forradalomból?
Hazánk éves energiafelhasználásának jelentős részét a földgáz teszi ki, gázbehozatalunk túlnyomó részét pedig orosz importból fedezzük. A Gazprom, orosz gázmonopóliumtól érkező földgázért az amerikai ár háromszorosát fizetjük. Energiafüggőségének egyoldalúsága miatt gyenge alkupozíciónk és a Gazprom monopol helyzete miatt kialakult magas árszint jelentős teher a magyar gazdaság számára. De van-e lehetőségünk ebből a helyzetből kitörni? Hazánk is jelentős nem-hagyományos földgázvagyonnal rendelkezik. A makói árokban elhelyezkedő nem-hagyományos gázkészlet becslések szerint több évtizedre elegendő tartalékot biztosíthatna hazánknak. E készlet azonban sokkal mélyebben és nehezebben hozzáférhető földtani formációban található, ami az eddigi kutatási adatok alapján a ma rendelkezésre álló technológia mellett még nem teszi lehetővé a gazdaságos kitermelést.
Importálhatjuk-e az amerikai földgázt?
Ha tehát sem nálunk, sem pedig más európai országban egyelőre nem hoznak a felszínre olcsó palagázt, logikusan merül fel a kérdés, hogy miért ne importálhatnánk Amerikából? A kérdés megválaszolásához tudni kell, hogy a földgáz tengeren csak speciális tankereken, cseppfolyósított formában (LNG) szállítható. Egy LNG terminál engedélyeztetése és építése az USA-ban pedig közel 5-10 éves és súlyos dollármilliárdokat igénylő folyamat. Ha minden, ma tervezés alatt álló amerikai LNG-projekt elkészülne 2023-ig, akkor az USA-n kívüli globális fogyasztás 15 százalékának megfelelő addicionális amerikai gáz kereshetné a helyét a világpiacokon. Ez pedig már jelentős volumen, amely képes lenne versenyre és árcsökkentésre kényszeríteni az orosz vagy norvég gázt. A tengerentúlról kontinensünkre érkező földgáz árcsökkentő hatása azonban várhatóan mérsékelt lesz, mivel az LNG-projektek megtérüléséhez a jelenlegi amerikai árszint több, mint kétszeresére, 9 dolláros értékesítési árra van szükség. Ez közel 20 százalékkal van az „orosz” és 10 százalékkal a jelenlegi nyugat-európai azonnali piaci ár alatt.
Hazánknak mindemellett ahhoz, hogy valóban „rezsicsökkenést” érhessen el a gáz árán, törekednie kell arra, hogy növelje a nyugat-európai gáz infrastruktúrához való kapcsolódását, illetve kiépüljenek a más, olcsóbb alternatív gázforrásokhoz való hozzáférést biztosító szállítási vonalak. A tervezett kelet-európai infrastrukturális fejlesztések, a horvátországi és lengyelországi LNG fogadóterminálok és egyes gázvezetékprojektek megvalósulása idővel lehetővé tenné mindezt. Így pedig erősebb alkupozícióval felvértezve, nagyobb eséllyel érhetnénk el kedvezőbb árakat, valamint rugalmasabb szerződéses feltételeket a Gazprommal folytatott tárgyalásokon is.
Összességében megállapítható, hogy a palagáz nemzetgazdaságok növekedésére gyakorolt jelenbeli hatása, az energiaforrás globális előfordulás ellenére, az eltérő kitermelési költségek és a drága szállítás miatt különböző. Az olcsó palagáz egyelőre érdemi hatással csupán az Egyesült Államok gazdaságára van, a tengerentúli nagyhatalom pedig az idő előrehaladtával egyre jelentősebb tőkét kovácsolhat versenyelőnyéből. A hidraulikus rétegrepesztés feltalálása nyomán hozzáférhetővé vált gigantikus palagáz- és palaolaj-készletek ugyanakkor mérsékelhetik az olcsó energia korszakának végét jövendölő és energiaár-sokkokkal riogatók aggodalmát és hosszabb távon megfizethetőbb energiát biztosíthatnak a világnak, mely egyértelműen pozitív a jövőbeni globális gazdasági kilátások szempontjából.
Környezeti hatások: A globális felmelegedés ellen küzdők számára üdvözítő a gáz energiamixben való részesedésének növekedése. A CO2 kibocsátást szabályozó nemzetközi Kyoto protokollt alá nem író USA széndioxid-kibocsátása 2012-ben a protokollban megcélzott 1980-as szint alá süllyedt, köszönhetően annak, hogy az olcsó gázt felhasználó gáztüzelésű erőművek szignifikáns mértékű szénalapú villamosenergia-termelést szorítottak ki. A gáz alapú villamosenergia-termelés pedig közel fele annyi széndioxid-kibocsátással jár, mint a szén- vagy lignit alapú. Vannak azonban környezetre káros hatásai is a palagáz-kitermelésnek. A felszínre hozatal során levegőbe szökő metán molekulák ugyanis hússzor annyi hőt képesek megkötni, mint a szén-dioxid molekulák, fokozva így az üvegházhatást. Nagy vita lengi körül a kitermelés során felhasznált vegyi anyagok hatását is. A hidraulikus rétegrepesztés során óriási mennyiségű, különböző kemikáliákkal dúsított vizet használnak fel, mely felveti annak a veszélyét, hogy az emberi szervezet számára káros anyagok kerülhetnek a talajvízbe és áttételesen az ivóvízbe is.
