Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Képzeljük el, hogy a jelenlegi 420 forint körüli benzinárak helyett egy liter üzemanyaghoz 126 forintért tudnánk hozzájutni. Utópikusnak tűnik ez egy magyar autós számára, ám nem az egy Egyesült Államokban élő gázüzemű Honda Civic tulajdonosnak.
Ő ugyanis az utóbbi években Amerikában kibontakozó palagáz-forradalom hatására hanyatló, az olaj árától jelentősen elszakadó amerikai gázárak mellett jelenleg ennyiért tankolhat. Az Egyesült Államokban a mostani árszinteken egy dollárnyi gázból közel négyszer annyi energia állítható elő, mint olajból, írja a privatvagyonkezeles.hu.
Az olcsó gáz ráadásul rezsicsökkentést jelent minden gázzal fűtő, árammal világító amerikai háztartás számára. Ha pedig csökken a rezsi, akkor nő a jólét, többet utazhatunk, több élelmiszert, ruhát vehetünk, gyermekeink oktatására több pénzt szánhatunk, stb. Az olcsó gáz kedvez az iparnak is. Az energiaintenzív iparágak (vegyipar, acélipar, olajfinomítás stb.) termelési egységköltsége csökken, a termékeik pedig versenyképesebbé válnak globális szinten. A kedvező energiaár adta lehetőségek kihasználására újabb és újabb ipari létesítmények épülnek, melyek munkahelyeket teremtenek mind a beruházási, mind a működési időszak során. Az energiaárak csökkenése tehát egyértelműen élénkíti az Egyesült Államok gazdaságát és fokozza annak potenciális növekedési ütemét.
Mi az a palagáz? A palagáz ugyanolyan gáz, mint a hagyományos földgáz. A pala kifejezés arra utal, hogy a gáz nem koncentráltan, könnyen hozzáférhető nagyobb földfelszín alatti üregekben található, hanem a földfelszín alatt nagyobb kiterjedésű területeken, gyenge áteresztőképességű kőzetekben van jelen. A palagáz kitermelésére kifejlesztett technológia a hidraulikus rétegrepesztés, amely során a fúrás után kisebb robbantásokkal szabadítják ki a gázt a kőzetekből. A gázmolekulák pedig a keletkezett űr vízzel való elárasztása útján vándorolnak a felszínre.
Amerikai vagy globális sztori?
Az Amerikai Energiaügyi Hivatal (EIA) adatai szerint a világ különböző területein fellelhető palagáz mennyisége 60-szorosa az éves globális gázfogyasztásnak. A becsült palagáz készletek mindössze 13 százaléka található az Egyesült Államokban. A készletek 20 százaléka Kínában, közel 10 százaléka pedig Európában „rejtőzik”. Az USA-n kívül azonban a gázkészletek felkutatása még gyerekcipőben jár. Ha Európát vizsgáljuk, nem az időbeni elmaradás, hanem a geológia az, ami fejtörést okoz. A technikailag kitermelhető státus nem azt jelenti, hogy a kitermelésbe invesztált pénz gazdaságilag meg is térül. Az eddigi kutatások megállapították, hogy az európai palagáz földtani elhelyezkedése kevésbé szerencsés, mint az amerikaié. A jelentős szénhidrogén készleteket rejtő geológiai rétegek átlagosan másfélszer mélyebben találhatóak, ami miatt a fúrási költségek jóval magasabbak. Az európai palagáz legígéretesebb gyöngyszeme, Lengyelország esetében az eddigi kutatások szerint a kitermelés kétszer akkora ár mellett válik gazdaságossá, mint az USA-ban. A Lengyel Geológiai Intézet által becsült 9 $/mmbtu megtérülési árszint pedig már közelíti a gáz jelenlegi európai azonnali piaci árát (10 $/mmbtu), valamint a nagy olajexportőr országok olajindexált árszintjét (11,6 $/mmbtu). Viszonyításképpen az amerikai földgáz ára jelenleg 4 dollár környékén tanyázik. Az eddig napvilágot látott információk birtokában kijelenthetjük, hogy az európai palagáz-kitermelésben rejlő gazdasági potenciál messze elmarad a tengerentúlon tapasztalttól, illetve annak nyomába csak jelentős technológiai innováció következtében olcsóbbá váló kitermelési költségek mellett érhet. A palagáz jelentősége Európa számára inkább abban áll, hogy a kitermelés felfuttatásával kontinensünk nagy eséllyel mérsékelhetné az energiaárak jövőbeni növekedését, nagyobb volumenek estében pedig akár hosszú távra konzerválhatná a gáz mai árszintjét. Mindez pedig, látva az elmúlt évtizedben zajlott energiaár-emelkedést relatíve kedvezőbb feltételeket teremtene a jövőbeni gazdasági növekedésnek. Sőt a politikusok által oly sokszor hangoztatott energiafüggetlenségi törekvések is előtérbe kerülhetnek, mely égisze alatt Európa, szinte bizonyosan elkövet majd mindent, hogy kiaknázza a palagáz adta lehetőségeket. Szakértői becslések szerint azonban, a termelés érdemi felfutására még körülbelül 10-15 évet várni kell.
Profitálhat-e Magyarország palagáz-forradalomból?
Hazánk éves energiafelhasználásának jelentős részét a földgáz teszi ki, gázbehozatalunk túlnyomó részét pedig orosz importból fedezzük. A Gazprom, orosz gázmonopóliumtól érkező földgázért az amerikai ár háromszorosát fizetjük. Energiafüggőségének egyoldalúsága miatt gyenge alkupozíciónk és a Gazprom monopol helyzete miatt kialakult magas árszint jelentős teher a magyar gazdaság számára. De van-e lehetőségünk ebből a helyzetből kitörni? Hazánk is jelentős nem-hagyományos földgázvagyonnal rendelkezik. A makói árokban elhelyezkedő nem-hagyományos gázkészlet becslések szerint több évtizedre elegendő tartalékot biztosíthatna hazánknak. E készlet azonban sokkal mélyebben és nehezebben hozzáférhető földtani formációban található, ami az eddigi kutatási adatok alapján a ma rendelkezésre álló technológia mellett még nem teszi lehetővé a gazdaságos kitermelést.
Importálhatjuk-e az amerikai földgázt?
Ha tehát sem nálunk, sem pedig más európai országban egyelőre nem hoznak a felszínre olcsó palagázt, logikusan merül fel a kérdés, hogy miért ne importálhatnánk Amerikából? A kérdés megválaszolásához tudni kell, hogy a földgáz tengeren csak speciális tankereken, cseppfolyósított formában (LNG) szállítható. Egy LNG terminál engedélyeztetése és építése az USA-ban pedig közel 5-10 éves és súlyos dollármilliárdokat igénylő folyamat. Ha minden, ma tervezés alatt álló amerikai LNG-projekt elkészülne 2023-ig, akkor az USA-n kívüli globális fogyasztás 15 százalékának megfelelő addicionális amerikai gáz kereshetné a helyét a világpiacokon. Ez pedig már jelentős volumen, amely képes lenne versenyre és árcsökkentésre kényszeríteni az orosz vagy norvég gázt. A tengerentúlról kontinensünkre érkező földgáz árcsökkentő hatása azonban várhatóan mérsékelt lesz, mivel az LNG-projektek megtérüléséhez a jelenlegi amerikai árszint több, mint kétszeresére, 9 dolláros értékesítési árra van szükség. Ez közel 20 százalékkal van az „orosz” és 10 százalékkal a jelenlegi nyugat-európai azonnali piaci ár alatt.
Hazánknak mindemellett ahhoz, hogy valóban „rezsicsökkenést” érhessen el a gáz árán, törekednie kell arra, hogy növelje a nyugat-európai gáz infrastruktúrához való kapcsolódását, illetve kiépüljenek a más, olcsóbb alternatív gázforrásokhoz való hozzáférést biztosító szállítási vonalak. A tervezett kelet-európai infrastrukturális fejlesztések, a horvátországi és lengyelországi LNG fogadóterminálok és egyes gázvezetékprojektek megvalósulása idővel lehetővé tenné mindezt. Így pedig erősebb alkupozícióval felvértezve, nagyobb eséllyel érhetnénk el kedvezőbb árakat, valamint rugalmasabb szerződéses feltételeket a Gazprommal folytatott tárgyalásokon is.
Összességében megállapítható, hogy a palagáz nemzetgazdaságok növekedésére gyakorolt jelenbeli hatása, az energiaforrás globális előfordulás ellenére, az eltérő kitermelési költségek és a drága szállítás miatt különböző. Az olcsó palagáz egyelőre érdemi hatással csupán az Egyesült Államok gazdaságára van, a tengerentúli nagyhatalom pedig az idő előrehaladtával egyre jelentősebb tőkét kovácsolhat versenyelőnyéből. A hidraulikus rétegrepesztés feltalálása nyomán hozzáférhetővé vált gigantikus palagáz- és palaolaj-készletek ugyanakkor mérsékelhetik az olcsó energia korszakának végét jövendölő és energiaár-sokkokkal riogatók aggodalmát és hosszabb távon megfizethetőbb energiát biztosíthatnak a világnak, mely egyértelműen pozitív a jövőbeni globális gazdasági kilátások szempontjából.
Környezeti hatások: A globális felmelegedés ellen küzdők számára üdvözítő a gáz energiamixben való részesedésének növekedése. A CO2 kibocsátást szabályozó nemzetközi Kyoto protokollt alá nem író USA széndioxid-kibocsátása 2012-ben a protokollban megcélzott 1980-as szint alá süllyedt, köszönhetően annak, hogy az olcsó gázt felhasználó gáztüzelésű erőművek szignifikáns mértékű szénalapú villamosenergia-termelést szorítottak ki. A gáz alapú villamosenergia-termelés pedig közel fele annyi széndioxid-kibocsátással jár, mint a szén- vagy lignit alapú. Vannak azonban környezetre káros hatásai is a palagáz-kitermelésnek. A felszínre hozatal során levegőbe szökő metán molekulák ugyanis hússzor annyi hőt képesek megkötni, mint a szén-dioxid molekulák, fokozva így az üvegházhatást. Nagy vita lengi körül a kitermelés során felhasznált vegyi anyagok hatását is. A hidraulikus rétegrepesztés során óriási mennyiségű, különböző kemikáliákkal dúsított vizet használnak fel, mely felveti annak a veszélyét, hogy az emberi szervezet számára káros anyagok kerülhetnek a talajvízbe és áttételesen az ivóvízbe is.
