Európa-szerte áramszünetek várhatók már idén télen, és a problémák súlyosbodásának elkerüléséhez 1,1 ezer milliárd eurót kellene beruházni az uniós energiaszektorba.
Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!
Idén télen az Európai Unió országaiban áramkimaradások lesznek, és 2020-ig legalább 1,1 ezer milliárd eurót kell befektetni a térség energiaszektorába a biztonságos áramellátás garantálásához – állítja a Capgemini francia tanácsadó cégnek a European Energy Markets Observatory (EEMO)számára készített tanulmánya. A veszély forrása, hogy a fukusimai nukleáris reaktorbaleset tovább lassította az európai energetikai beruházások amúgy sem kielégítő mértékét, ami az áramhiány mellett az áram árának emelkedését is okozza írja a napi.hu. Bár csak Németország, Olaszország és Svájc döntött úgy, hogy lemondanak az atomenergiáról, s az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Franciaország és Csehország folytatja az ez irányú fejlesztéseket, Európa ezen a téren messze elmarad a világ többi részétől, elsősorban Oroszországtól és Ázsiától. A jelenleg építés alatt álló 62 nukleáris reaktor több mint háromnegyede e két térségben készül – emlékeztetett a Capgemini energetikai elemzője, Colette Lewiner.
A tanulmány szerint azonban az, hogy Németország leállítja hét legöregebb atomerőművét, majd 2015-2022 között a megmaradt kilencet is, messzemenő hatással lesz – sőt már van – Európa energiaellátásának biztonságára. A németek a téli csúcsidőben már most is kénytelenek áramot importálni Franciaországból, de erre a jövőben nemigen lesz lehetőségük. Ebben a helyzetben a németek és Európa többi országa az eddiginél is jobban függ majd az orosz gázszállításoktól. A Capgemini szerint Oroszország részesedése az uniós gázimportban a jelenlegi 33 százalékról 2030-ra 50 százalékra fog emelkedni. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, ezek árama drágább az atomerőművekénél, így felhajtják a lakossági energiaárakat. A válság újabb hulláma miatt csökkenő ipari áramkereslet csak kevéssel halaszthatja el ezeket a hatásokat.