Stratégiaváltásra van szükség a tigrisek védelmében

Kihalásuk megakadályozására a korábbi gyakorlattal szakítva nem a tigrisek tágabb élőhelyének védelmére kell gondot fordítani, hanem kulcsfontosságú szaporodóhelyeik óvására – mutattak rá kutatók.

A tigrisek megmentéséről készült új tanulmány – amely többek között a Panthera állatvédő csoport, a Világbank és a Cambridge Egyetem kutatóinak munkája nyomán született – 42 olyan kulcsfontosságú szaporodóhelyet jelölt meg, amelynek tigrispopulációja növekedésre és nagyobb területek belakására lehet képes.
Jelenleg világszerte már csak mindössze 3500 tigris él szabadon, és ezeknek is csak kevesebb mint egyharmada szaporodóképes nőstény – számolt be a helyzetről John Robinson, a Wildlife Conservation Society munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A kiemelt 42 terület közül 18 Indiában található, ahol a legtöbb tigris él, nyolc Indonéziában, hat az orosz Távol-Keleten, a többi pedig Ázsia más tájain szétszórva helyezkedik el.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) és más természetvédő szervezetek rámutattak, hogy miközben az évek során dollár tízmilliókat öltek abba az erőfeszítésbe, hogy a csíkos nagymacskák élőhelyének tágabb környezetét védjék, ezek a próbálkozások szemmel láthatólag kudarcot vallottak, hiszen a tigrisek száma az utóbbi két évtizedben ötezerről 3500-ra csökkent.

A veszteséget elsősorban az orvvadászat okozta: a piacon borsos ára van a tigrisbőrnek, és Kelet-Ázsiában sokan hisznek abban, hogy a tigris különböző részeinek fogyasztása vagy alkalmazása egészségessé tesz, valamint fokozza a férfiasságot.
“Azonnali prioritás, hogy a megmaradt szaporodó populációk védelmet kapjanak, és folyamatos megfigyelés alatt legyenek” – írták a kutatók a PLoS Biology című folyóirat kedden megjelent számában.
A tanulmány szerint az új stratégia – amelyhez szigorúbb jogalkalmazásra és ellenőrzésre van szükség – évi 82 millió dolláros költségvetésből hajtható végre. Ám az összeg nagy része az érintett kormányok és a nemzetközi szervezetetek jóvoltából rendelkezésre áll.
Hosszútávon persze arra is ügyelni kell – hangsúlyozták a szakértők -, hogy ezek a védett szaporodóhelyek ne változzanak afféle “természetes állatkertekké”, fontos, hogy a tigrispopulációk ne maradjanak beszorítva, hanem terjeszkedjenek a környező vidéken, hiszen ez mind genetikai, mind népesedési szempontból elengedhetetlen.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.