Szabó Imre: hosszú utat kell még megtenni a Víz Keretirányelv teljesítéséhez

A hazai vizek állapota nem rossz, de hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy elmondhassuk, vizeink minden szempontból megfelelnek az uniós Víz Keretirányelv elvárásainak – mondta el Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a víz világnapja alkalmából tartott pécsi ünnepségen a tárca közleménye szerint.

A miniszter a világnap alkalmából átadta a Vásárhelyi Pál-díjakat, a Sajó Elemér- és a Lampl Hugó-emlékplaketteket, és miniszteri elismerő okleveleket is adományozott a vízügy érdekében kimagasló tevékenységet végző szakembereknek.
Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a víz világnapjává, a nemzetközi szervezet az idei világnap mottójaként a “Tiszta vizet az egészséges világért” gondolatot választotta.
A vizek védelméről és a velük való fenntartható vízgazdálkodásról szól az Európai Unió Víz Keretirányelve, amely kimondja, hogy a tagországoknak 2015-ig jó állapotba kell hozniuk felszíni és felszín alatti vizeket, és ezt fenn kell tartaniuk; ez az állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőlények megfelelő életterének, illetve a megfelelő vízmennyiségnek a biztosítását is. Az ehhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek foglalják össze, az elsőt a tagállamoknak 2009 év végéig kellett elkészíteniük – emlékeztet közleményében a zöldtárca.

Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve is elkészült 2009. december 22-re. A több mint ezer oldalas dokumentum tartalmazza a felszíni és felszín alatti vizek jellemzését, az azokat érő terhelések és hatások elemzését, a monitoring eredményeket, a védett területek és a víztestek állapotértékelését, a vízhasználatok gazdasági elemzését, valamint a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések programját – áll a közleményben. A tárca az év második felében készíti majd elő azt a kormányhatározatot, amely a terv 2015 végéig történő végrehajtásával kapcsolatos feltételeket, kormányzati és tárca szintű feladatokat fogja tartalmazni – teszik hozzá.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Víz Világnapja alkalmából kiadott közleményében emlékeztet arra, hogy világviszonylatban már a vizes élőhelyek 50 százaléka eltűnt vagy erősen szennyeződött, és az édesvizek ökoszisztémája is a legfenyegetettebbek közé tartozik. Kiemelik azt is, hogy 146 globálisan veszélyeztetett madárfaj fennmaradása köthető ezeknek a veszélyeztetett tengeri és édesvízi élőhelytípusoknak a fennmaradásához.
“Magyarországon a gazdag vízkészlet az egyik legjelentősebb nemzeti természeti tőkénk. A következő évek, beleértve a 2011-es soros magyar EU elnökség időszakát is, kiemelt témája lesz a felszíni és felszín alatti vizeink védelme és fenntartható hasznosítása. Akár a készülő Duna stratégia, akár más stratégiai vízhasznosítási terv esetében elsődleges szempontnak kell lennie a biológiai sokféleség, a vizes élőhelyekhez kötődő fajok és élőhelyek megőrzésének. Ezek kulcsfontosságúak a vízkészleteink jó minőségi és mennyiségi mutatóinak garantálásához” – idézi a közlemény Halmos Gergőt, az egyesület ügyvezető igazgatóját.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.