Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Akár már októbertől új energetikai felújítási támogatásokat pályázhatnak meg az Új Széchenyi Terven (ÚSZT) belül kormányzati és civil szervezetek, valamint cégek – tudtuk meg.
Tavaly az uniós forrású keretek lemerülése miatt függesztették fel az ÚSZT e körnek szóló energetikai célú kiírásait. A magyar kormány akkor jelezte Brüsszelnek, hogy a közlekedési fejlesztésekre járó 160 milliárd forintot inkább e célra fordítanánk, írja a nol.hu. Ám ott erről mintegy fél évig nem döntöttek, és a kiszivárgó hírek szerint a vitatott összeg is egyre csökkent. Pedig az ügy azért is sürgető volt, mert 2013 végéig minden pénzt szerződéssel le kell kötni. Az EU végül – ismereteink szerint még a nyáron – engedélyezte közel százmilliárd forint átcsoportosítását. Ezt akkor sem Brüsszel, sem a magyar kabinet nem verte nagydobra. Az ügyre akkor derült fény, amikor a kormány másfél hete közzétette a 94 milliárdos forrás belső megoszlását. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Környezet és Energia Operatív Programon belül ötmilliárdot kaphatnának vállalkozások, önkormányzatok, egyházak és nonprofit szervezetek megújulóenergia-alapú áramtermelésre. Ugyanezt hővel együtt központi és helyi költségvetési szervek, egyházak és nonprofit szervezetek 11 milliárd, míg vállalkozások 24 milliárd forintból alakíthatnák ki. (Ezek alól kivétel a közép-magyarországi régió.)
Távhőtermelők és -szolgáltatók megújuló energiával kombinált energetikai korszerűsítésre négymilliárd, épületenergetikai és közvilágítás-korszerűsítésre – akár megújuló energiával kombinálva – önkormányzatok, egyházak és nonprofit szervezetek 23 milliárd, vállalkozások pedig hétmilliárdot kaphatnak. A kormány egy új kategóriát is meghatározott: központi költségvetési szervek 20 milliárdban részesülhetnek pontosabban meg nem határozott energiahatékonysági beruházásokra. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Kft. igazgatója üdvözli a döntést. Szerinte problémát immáron csak az idő rövidsége jelenthet. A cégeknek és az önkormányzatoknak ugyanis most kellene eldönteniük, hogy a megjelölt területeken milyen beruházáshoz tudnák előteremteni a szükséges önrészt. Ehhez sok esetben hitelre lenne szükség, ami a mai pénzügyi helyzetben komoly nehézségekbe ütközhet. Önkormányzatok esetében zavarhatják a folyamatot a most zajló tulajdonosi átrendeződések is, amelyben épp az ilyen jellegű felelősségi kérdések válnak összetettebbé. A kormányzat saját magára szabott tételeit a szakértő üdvözli, mivel ott az önrész előteremtése nem okoz problémát. Véleménye szerint kivitelezőből sem lesz hiány, mert ők hosszú hónapok óta várnak a lehetőségre. A jelenlegi felállás szerint a pénzelosztás vesztesei ismét a magánszemélyek. Noha felmérések szerint a magyarországi energiapazarlás zöme a magántulajdonú épületek leromlott állapotának tudható be, számukra idén ennél nagyságrendekkel kisebb összegeket biztosít a kabinet felújításra. A kizárólag napkollektor-telepítésre vonatkozó hárommilliárdos keret iránt viszonylag gyér érdeklődés mutatkozott, míg a 864 milliós fűtéskorszerűsítési keret két hét alatt elfogyott. Ennek egyik fő oka, hogy az EU egyelőre nem engedélyezi, hogy forrásait magánszemélyek kapják. Emiatt az Orbán-kormány az ország szén-dioxid-kvótabevételeit ígérte lakossági felújítási célokra fordítani. Tavaly így több tízmilliárd forintot valóban elköltöttek, zömében már megítélt panelfelújítások kifizetésére. Idén viszont alig volt kvótaügylet, vagy ha volt is, az a korábbi ígéretekkel ellentétben a költségvetésbe folyt be, így abból a magánlakás-felújítók nem részesülhettek.
Energiapazarló családi házak
Pedig nagy szükség lenne a régi családi házak felújítását segítő programokra. A Fenntartható Otthon Zrt. hatszáz ingatlanon végzett felmérése szerint e körben főleg a hőszigetelés hiányzik. A korszerűsítéssel megtakarítható energia 70 százalékban az úgynevezett határoló szerkezeteken távozik. Kétharmada a falakon, tizede a nyílászárókon, további tized pedig a födémen keresztül. A fűtési rendszer cseréjével további 30 százalék takarítható meg – vélekedik az építőipari cég. A hatvanas–hetvenes években épített hagyományos földszintes családi házak jellemzően gyenge, „H” energetikai besorolásúak. A nyolcvanas–kilencvenes évek technológiája az átlagos, „F” szintet üti meg, ahol az energia 40 százaléka vész el haszontalanul.
