Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Hannoveri Egyetem területén elkezdték a fa szélerőmű-torony prototípusát építeni. 100 m magas lesz, 400 m3 fából. Jobb a fa, mint az acél erre a célra a gyártó szerint.
A történet 4 évvel ezelőtt kezdődött, de a bürokrácia és az engedélyezési eljárás viszontagságai miatt a gondolat most kezd valóra válni. Holger Giebel, a Timbertower GmbH (Fatorony Kft.) ügyvezetője már azt mondta bárcsak valahol külföldön kezdtünk volna hozzá, ott biztos egyszerűbb lett volna, írja a fataj.hu. Már majdnem lemondott tervéről, mikor cégében az Impulsus Clean Technologies GmbH többségi tulajdont szerzett és életet lehelt ebbe a projektbe. Új szélerőműre nagy az igény Németországban, a piac tehát adott. M a tornyok 90-95%-a acél, a többi beton. Giebel optimista: 5 éven belül akár 1000 fából készült szélerőmű torony is állhat majd. A rotor tengely minél magasabban van, annál több ott a szél és annál gazdaságosabb a vállalkozás. A 100-150 m-es magasság már nagyon jó, és kifejezetten ebben a magasságban kezd megmutatkozni a fa előnye az acéllal szemben. A 100 m-nél magasabb acéltorony alig építhető gazdaságosan, a statika és a logisztika miatt. Az acéltornyok elemeit csövekként viszik a helyszínre. A 110 m magas acéltorony tődarabjának 4,2 m az átmérője és ennél több nem fér el a hidak alatt. A beton esetében pedig nagy kérdés, hogy a 20 évi élettartam utáni újrahasznosítás hogyan oldható meg.
A megújuló fából készített torony ugyanakkor “lapraszerelten” szabványos konténerekben és szokásos kamionokkal a helyszínre szállítható, majd ott összeszerelhető. A legnagyobb elemek a 30 cm vastag, 15 m hosszú és 2,8 m széles rétegeltfa panelok. (Az anyag neve: Brettsperrholz = BSH. Ebben gyalult deszkaszálakból szélességtoldott hasonlót, de keresztszállal ragasztanak, a rétegeltlemezhez hasonlóan természetesen páratlan rétegszámban annyi rétegben, amennyi az adott felhasználási helyhez elegendő. BSH a rövidítése a Brett-Schicht-Holz-nak is, amely a rétegelt-ragasztott tartó: gyalult deszkaszálak lapjukon egymás fölé ragasztva.) A kész fatorony tőben 7×7 m, a csúcsnál 2,4 x 2,4 m. Először ragasztott tartókból felépítik a torony szerelővázát, azon elhelyezik a nyolcszögletű platókat rétegeltfa panelből, majd szintén rétegeltfa panelből erre erősítik a külső héjat. A tényleges teherhordó szerkezet ez a külső héj lesz, a belső váz ennek a szerelőállványa.
A rétegeltfa panelokat a KLH Massivholz GmbH gyártja lucfenyőből, az első torony építését a Holzbau Cordes veszi át. (KLH = Kreuzlagenholz) Fából elvileg akár 200 m magas tornyot is lehetne építeni. Azonban ez egyelőre elmélet, hiszen a legmagasabb daru is csak 165 m-ig ér fel, a turbinát pedig a torony tetejébe fel kell tudni daruzni. E nagy magasságban a fatorony jobban állja a dinamikus terhelést, mint az acél. Az időjárási viszontagságok elleni védelemhez a borító és egyben teherhordó panelokat hegeszthető építőfóliával kasírozzák. Ez sérülés esetén könnyen javítható. Vegyszeres favédelem nincs. A Timbertower GmbH 20 év élettartam garanciát ad a toronyra. Ehhez a Hannoveri Egyetemmel öregbítéses kísérleteket végeztek. A tűzvédelemre és minden egyébre a cég rendelkezik a megfelelő tanúsítványokkal. Az acélhoz képest most 10-20% az árelőnye a fa toronynak. Ez persze függ a mindenkori acéláraktól is.
További lehetőség a tengerek part menti sávjaiban szélerőműhöz a fatorony használata. Itt az acélt vastagabbra kell készíteni, hogy a levegő sótartalmának elegendően ellenálljon. A fát ugyanakkor a tengeri levegő sója nem hogy bántaná, inkább tartósítja. Fa esetén ugyanakkor a víz-levegő határterület a problematikus, ezért a tervek szerint majd 3 acéllábon készítik el azt a fogadószintet, ahonnét utána fával lehet a tornyot folytatni. Az ősi szélkerekek tornya a legtöbb esetben fából volt, majd mára nem használnak fát e toronyonál. Ezen akar változtatni a Timbertower!
