A vízen sodródó vagy a tengerfenékre süllyedő "szellemhálók" 640.000 tonnás tömegükkel a világtengerekben található hulladék tíz százalékát teszik ki - állítja az ENSZ mezőgazdasági szervezetének (FAO) és környezetvédelmi programjának (UNEP) közös jelentése.

“Szellemhálók” a világ tengereiben

A probléma a világszerte egyre intenzívebb halászattal csak súlyosbodik. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a modern hálók szintetikus anyaga miatt még a természetes lebomlásban sem reménykedhetünk – tudósít a német Die Welt című lap online kiadása (www.welt.de).

A halászok felszerelésüket többnyire nem szándékosan teszik tönkre, hanem az eszközök viharoknak és áramlatoknak esnek áldozatul, lletve a tengerfenéken felállított halcsapdák teszik tönkre őket. A hálók így a halak és teknősök számára halálos csapdákká válnak, de foglyul ejtik a tengeri madarakat és más tengeri állatokat is. Ezenkívül a jelentés szerint a tengerfenéki ökoszisztémákat is károsítják, továbbá hajóbaleseteket is okozhatnak.

Az ENSZ-jelentés számos javaslatot tesz a megoldásra. Anyagi érdekeltséggel rá lehetne bírni a halászokat, hogy az elvesztett eszközeiket jelentsék, valamint öreg, megrongálódott hálóikat adják le. Új technológiák segítségével – mint például a GPS-es helymeghatározással -, meg lehetne jelölni azokat a helyeket, ahol a hálók eltűntek, hogy később el lehessen azokat távolítani a tengerből.

Egyes országokban már használnak részben biológiailag lebomló anyagokból készült eszközöket. Ha ezek túl sokáig vannak a vízben, egy részük felbomlik, így már nem jelenteknek veszélyt az állatok számára. A cápák távoltartására pedig elegendő mágneseket rögzíteni a halászhálókra.

Ajánlott tartalom

A víz különféle arcait mutatja be az A.P.Art Gallery új kiállítása

Festményeken, installációkon és fotókon keresztül a víz különféle arcait mutatja be a Blue című kiállítás, amely szombaton nyílik Budapesten az A.P.Art Galleryben, a víz világnapja előtt tisztelegve.