Trianonnal elvesztettük a medvéket is

Ugyan Magyarországon elég régóta nem élnek medvék, az állat a legismertebbek egyike nálunk is. A mesékben élő mackók által kialakított kép azonban csalóka lehet.

A hírekben egyre több medvetámadásról olvasni, kóbor példányok pedig Magyarországon is előfordulhatnak. Mit kell tenni, ha támad a medve? Tényleg szereti a mézet? Székelyföldön egyre több a medvetámadás, májusban a Tátrában váltott ki pánikot egy példány, júniusban pedig a szlovákiai Breznóbányán harapott vállon egy erdészt egy medve. Most pedig egy Felvidékről átcsatangolt veszélyes példány ellen indítottak hajtóvadászatot Zalabán; ismerkedjünk hát meg vele. A legtöbb magyar ember fejében a barna medve jelenik meg, ha arra kérjük őket, gondoljanak egy medvére. Pedig a medvefélék (Ursidae) családjába nagyon sok alfaj tartozik, sőt a mai nevezéktan szerint az óriáspandát is közéjük sorolják. A medvefélék nagy testű, erőteljes, lomha mozgású ragadozó emlősök.
A legtöbb ragadozóval ellentétben a medvék nem határolják területeiket szaggal, mivel nincsenek szagmirigyeik. Állatszaguk persze van, ezt saját maguk és az ember is érzi. A medvének a szaglása és a hallása a látásánál sokkal fejlettebb, szeme teljesítménye meg sem közelíti az emberét. Azért azt is használja, van hogy két lábra áll, és úgy figyel.

Irtották
A medvefélék képviselői elég nagy területen elterjedtek. Eurázsia és az amerikai kontinens lakói, Afrikában, Ausztráliában és az Antarktiszon viszont nem élnek. Az Ursus arctos, azaz a barna medve mindig az északi féltekét lakta. Ma az északi szélesség 22. és 75. foka között él. Három évezreddel ezelőtt egész Európa területén elterjedt volt, de az utóbbi évszázadok irtóhadjáratainak következtében ma csak szigetekben található a kontinensen. Angliában már a XI. században kiirtották, mára pedig Hollandia, Dánia és Belgium területén is véglegesen kipusztult. Franciaország északi részéről a múlt század elején tűnt el. Németországban a XVII. században kezdődött el a medve kipusztulása. 1772-ben Nagy Frigyes elrendelte a farkas és a medve teljes kiirtását az országban. Szentpétervár környékéről 1900 körül pusztult ki. Napjainkban a barna medve megtalálható a  Pireneusokban, Asztúriában, Abruzziában, az olasz Alpokban, a Balkánon és a Kárpátok teljes vonulatán. Észak-Európában is több országban: Norvégiában, Svédországban, Finnországban. Ázsiai területeken, a Himalájától északra, Thaiföld és Japán területén, valamint Észak-Amerikában.

Néha átkóborol
A történelmi Magyarországon mindig élt barna medve, régebben pedig a jelenlegi Magyarország területein is voltak olyan helyek, ahol lehetett vele találkozni, általában hegyvidéken, erdős részeken. „Főúri vadászatok célpontja is volt, a legnagyobb magyar barna medvét a Magyar Királyság történetében a Gömör megyei Betléren lőtték, ez egy Andrássy-birtok volt a Felvidéken” – mondta el kérdésünkre Hanga Zoltán, a Budapesti Állatkert szóvivője. A mai Magyarország területén nincs állandó állománya a fajnak, a szomszédos államokban viszont ma is élnek vadon medvék. Ez elsősorban Romániára és Szlovákiára vonatkozik, de a kárpátaljai, hegyvidéki területeken is előfordulnak. Az állat a mai Románia területén a Kárpátok mindkét oldalán elterjedt, a becslések szerint a Kárpátok erdős területének 44 százalékán fordul elő.

A szomszédos országokból át-átjönnek kósza példányok Magyarország területére, de ezek tartósan nem maradnak itt. Hanga Zoltán szerint, bár nagyon kicsi az esélye, nem teljesen kizárt, hogy Magyarországon valaki medvével találkozzon, különösen olyan helyeken, ahol a hegyvidéki területeknek erdős összeköttetése van az országhatáron túli részekkel, mint ahogy azt a Zalabán üldözőbe vett példány is mutatja. A magyar medvespotting ezért leginkább a szlovákiai határhoz közel eső területeken valószínű. Az állatkert szóvivője szerint van rá példa, hogy olyan területeken is megjelennek fajok, ahonnan korábban eltűntek. A jelenség megfigyelhető például az aranysakáloknál, amelyek elkezdtek visszatelepülni elsősorban Somogy, Tolna. Baranya megyébe, de farkasból is egyre többet látni az országban. A kilencvenes évek elején a hód spontán visszatelepülése is elkezdődött, amire természetvédelmi szakemberek rásegítettek. A barna medvéknél egyelőre ilyesmit nem tapasztaltak.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.