A villanyautózás kapcsán nem csak a vezetést és az üzemeltetést, hanem a marketinget is újra kell tanulni. Egy új elektromos modell bevezetésekor ugyanis mások a hívószavak.
Bár még gyermekcipőben jár – vagy inkább pontosan azért –, hétmérföldes léptekkel fejlődik az elektromos autók technológiája; ehhez fogható ütemű változásokat utoljára talán az automobil hajnalán élhettek meg ükapáink. Igaz, jelenleg nem a sebesség vagy a gyorsulás, hanem az akkumulátorok kapacitása és a villanymotorok hatásfoka határozza meg a vevői elégedettség fokát. Minél messzebb, minél kevesebből; ezek az érvek már a dízelmotorok elterjedésében is meghatározó szerepet játszottak, az elektromos közlekedésben azonban nem ennyire egyszerű a helyzet. A villanyautózás egyik legfélelmetesebb kerékkötője ugyanis az akkumulátorok idő előtti lemerülésétől való félelem. Noha több, egymástól független teszt is igazolta, hogy az átlagos felhasználóknak gyakorlatilag soha nem kell attól félniük, hogy menet közben cserben hagyja őket autójuk, a tudat, hogy az üzemanyag (jelen esetben elektromos energia) utántöltése nem hat-nyolc percet, hanem ugyanennyi órát vesz igénybe, nyomasztóan hat az emberre. Ez persze megint csak túlzás, hiszen a tudatos felhasználó nemhogy nullára, de (a kísérletek tanulsága szerint) fél-kétharmados töltöttség alá sem nagyon engedi merülni az akkumulátort. Ráadásul a modern technológia már az akkuk károsodása nélkül is lehetővé teszi a résztöltést, tehát az a hat-nyolc óra valójában csak egy elméleti maximum, de mégis csak ijesztően néz ki a prospektusban…
Ezt a pszichológiai gátat igyekszik ledönteni a Ford jövőre érkező emissziómentes kompaktja, a Focus Electric, amelynek akkumulátor-csomagja az ismertető tanúsága szerint a kategória jelenlegi eladási bajnokánál, a Nissan Leafnél kétszer gyorsabban, három-négy óra alatt tölthető fel. A gyakorlatban majdhogynem lényegtelen különbség (hiszen az autókat javarészt úgyis otthon, éjszakai áramról töltik az ügyfelek) az átlagember nyelvére lefordítva annyit tesz, hogy ha valaki az irodába megérkezve elfelejtette is a hálózatra kötni autóját, semmi sincs veszve: elég lesz ebédidőben lesurranni a mélygarázsba, és a munkaidő végeztével fel is töltődött a kocsi. Egyszerű, de nyomós érv ez, ami mellé persze a hagyományos autós számára is értelmezhető előnyöket is felsorakoztat a Focus. Ilyen például az alacsony fogyasztás: a Ford pontosan egy százalékkal takarékosabb a már említett Leafnél, bár lássuk be, a 2,375 helyett 2,35 l/100 km-nek megfelelő energiafelhasználás minden hibahatáron belül esik. Sokkal fontosabbnak tűnik, hogy a Focus Electric utasterét – a világon először – 100 százalékban fenntartható, tiszta technológiák felhasználásával alakították ki; az üléskárpitok például újrahasznosított műanyag palackokból előállított REPREVE® szövetből készültek.