Veszélyben a vízgyűjtő medence

A WWF most megjelent tanulmánya szerint a Pantanal növénytakarójának mintegy 15 százalékát már elpusztította a szójatermesztés és a legelők kiterjesztése.

Az értekezés elkészítésén három éven át dolgoztak Brazília, Paraguay, Bolívia és Argentína szakértői. Ez a négy ország osztozik a Rio Paraguay vízgyűjtő medencéjén: a Mato Grosso hegyeiben eredő folyó 2600 kilométert tesz meg, mielőtt az argentínai Parana folyóba ömlene. A tanulmányból kiderül, hogy az 1,2 millió négyzetkilométeres régió súlyos környezetvédelmi veszélynek van kitéve. Glauco Kimura biológus, a WWF Water for Life (Víz az életért) programjának koordinátora így fogalmazott: “A Pantanal veszélyben van. Ez meglepőnek tűnhet, de ez a szomorú valóság. Tanulmányunk azt bizonyítja, hogy a Rio Paraguay vízgyűjtő medencéjének 14 százaléka sürgős védő intézkedésekre szorul.”

A Planaltón, a Pantanal medence felett elterülő magas fennsíkon végbemenő erdőirtás, a talaj végletes mezőgazdasági kizsákmányolása, az erős urbanizáció és a vízi erőművek sokasodása megannyi kockázatot jelent a mélyebben fekvő Pantanal számára. A platót járva sok ezer hektárnyi ültetvényt, főleg szóját lát a látogató. Ezt a növényt gyakorta permetezik gyom- és rovarirtó szerekkel, amelyek bejutva a talajba károsítják a természetes növényzetet is. “A szóját ott termesztik, ahol a Pantanalt öntöző és formáló folyók erednek. Nagy az erózió és a környezetszennyezés veszélye.” – vélekedik Pierre Girard kanadai hidrológus, a pantanali kutatóközpont szakértője. A szakemberek szerint a térség illetékesei úgy járnak el, mintha végtelen lenne az őserdő, és korlátlanul állna rendelkezésre az édesvíz; mintha szabadon lehetne pusztítani a rengeteget és szennyezni a vizet. Pedig a Rio Paraguay medencéjének megóvása létfontosságú a 4500 állat- és növényfajnak otthont adó vadon szempontjából, ám ma csak a térség 11 százaléka védett terület.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.