Veszélyesebb a 2 fokos felmelegedés, mint gondoltuk

A klímapolitika célja, hogy a globális éghajlatvédelmi egyezménnyel 2 Celsius-fokban maximálja az ipari forradalom utáni felmelegedés mértékét. Tudósok most mégis azt mondják: 1 Celsius-fokot kellene csak engedni, mert azon felül már elszabadul a (klíma)pokol.

Tizennyolc tudós látta el nevével azt a most megjelent tanulmányt, amely nem kevesebbet állít: már az 1 Celsius-fokosnál nagyobb felmelegedés is katasztrofális változásokat von maga után, nemhogy a 2 Celsius-fok. Érdekes módon mondanivalójukat a PLOS One amerikai tudományos magazinban publikálták, ami közel sem olyan rangos fórum, mint a Nature vagy a Science. A dolgozat szerzői közt Jeffrey Sachs és James Hansen, a Columbia Egyetemen működő Earth Institute kutatói, valamint Pushker Kharecha, a NASA Godard Institute of Space Studies munkatársa – magyarázta a Reuters.

„A globális középhőmérsékletet az ember testhőmérsékletéhez hasonlítva azt mondhatjuk, hogy két fok felmelegedés lázat, öt pedig már halált jelenthet” – Így fogalmazta meg a klímaváltozás veszélyeit Hans Joachim Schnellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója nemrég. Hogy ez mit jelent, arról itt olvashat bővebben.

„Egyes éghajlati szélsőségek már most erősödnek az egy fok tizedrészére adott válaszként – jelentették ki a kutatók. – Ezek a szélsőségek nagy valószínűséggel jócskán erősödnének 2 Celsius-fokos vagy nagyobb melegedésnél.”

A szakemberek szerint a holocén korszakban tapasztalt, 11 700 évvel ezelőtti klíma megtartása lenne optimális, amikor jelentősen lehűlt a Föld légköre. A huszadik századi felmelegedés ezt 0,8 Celsius fokkal emelte.

A remények szerint 2015-ben aláírandó globális éghajlatvédelmi egyezmény is csak 2020-ban lép életbe, az általa előírt üvegházgáz-csökkentés csak akkortól érvényes.

Szidják az EU-t

Három zöld szervezet, a Coalition for Energy Savings, a European Renewable Energy Council és a Climate Action Network beszóltak az unió kormányaként funkcionáló Európai Bizottságnak, mondván, nem kötelezi el magát kellőképp drasztikus emissziócsökkentési célok mellett. A környezetvédők egy ideje agitálnak már e döntés mellett. Az angol kormány odáig ment, hogy 50 százalékos csökkentést szorgalmazott.

A kérdés azért aktuális, mert 2014 elején az EB-nek nyilvánosságra kell hoznia 2020 és 2030 között érvényes energiapolitikáját, az emissziócsökkentést is beleértve. A Reuters bizalmas forrásoktól úgy értesülést, az EB 40 százalékos kibocsátásmérséklés mellett fog dönteni, s a megújuló energiák arányát 30 százalékban szabja meg a következő évtizedre, emelve a mostani évtizedre szóló 20 százalékot. Az energiamegtakarítás 20 százalékos mértéke változatlan maradna.

A javaslatot márciusban fogják vitára bocsátani a tagországok között. Eddig senki nem kötelezte el magát 2030-ig szóló távlatra, pláne nem a 2015-ös globális klímaegyezmény aláírása előtt.

Az EB főtitkár-helyettesének, Catherine Daynek eljuttatott közös levelükben az említett szervezetek nehezményezték, hogy az EB nem vizsgálta meg alaposan a 35 százalékos emissziócsökkentést alátámasztó tudományos anyagokat.

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.