Veszélyeztetik a pingvineket a kutatók

Veszélyeztetik a kutatások a szabadon élő, megfigyelőkészülékkel megjelölt pingvinek életét: a megjelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint meg nem jelölt fajtársaiknak.

Egy, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint kutatók tíz éven keresztül vizsgálták egy királypingvin-kolónia életét. Kutatásaik szerint a megjelölt állatok a környezet, illetve a klíma változásaira is eltérően reagáltak. A tudósok ugyanakkor kétlik a jelzőkészülékekkel gyűjtött adatok helytállóságát is.
A fémből vagy műanyagból készült készülékeket a királypingvinek úszószárnyára erősítik, a szerkezet segítségével pedig nagy távolságokból is követhetik az állat viselkedését és helyváltoztatását.
Már az 1970-es éveken megfigyelték a kutatók, hogy a felerősített készülékek komoly sérüléseket is okozhatnak a pingvineknek és akadályozhatják őket az úszásban is: a berendezések ugyanis növelik a vízben az ellenállást, ezáltal növekszik az állatok energiafelhasználása. A jelölések hosszú távú hatása egyelőre még a kutatók között is vitákat vált ki.

Claire Saraux, a Strasbourgi Egyetem munkatársa kollégáival ötven jelölt és ötven jelöletlen pingvin viselkedését és szaporodását vizsgálta az Antarktisz egyik szigetén költő királypingvin-kolóniában (Aptenodytes patagonicus).
A megfigyelés eredményeként megállapították, hogy a megjelölt állatok tíz év alatt 39 százalékkal kevesebb fiókát költöttek, mint jelöletlen társaik, túlélési arányaik pedig 16 százalékkal csökkentek. Elsősorban a gyengébb pingvinek szenvedtek a készülékek miatt. A megjelölt pingvinek később fognak hozzá a tojások kiköltéséhez is, átlagosan 16 nappal. Számukra a táplálékkeresés is több időt vesz igénybe az úszás nehezítettsége miatt. Mindez csökkenti a költés sikerét is – fejtették ki a tudósok, akik megállapították, hogy a megfigyelt hatások több éven át tartanak. Ez ellentmond az eddigi feltételezéseknek, amelyek szerint a pingvinek idővel hozzászoknak a jelzőkészülék viseléséhez.

Végül a kutatók megvizsgálták, hogyan reagál a két pingvincsoport a klímaváltozásra. Eredményeik szerint a melegebb években a megjelölt állatok később látnak hozzá a tojások költéséhez, mint a jelöletlen pingvinek. A víz hőmérsékletének megváltozása is különböző mértékben befolyásolta a két csoportot.
A kutatók, akik a jelzőkészülékek segítségével vizsgálják a klímaváltozás pingvinekre gyakorolt hatását, magukkal a készülékekkel befolyásolják az állatok viselkedését – mondták ki a szerzők a Nature című szaklapban megjelentetett tanulmányukban.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.