Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A hulladékgazdálkodással foglalkozó szervek összesítései szerint Magyarországon mindössze 1-1,1 millióan gyűjtik szelektíven a hulladékot, habár erre 9,1 millió embernek lenne lehetősége.
Ugyanakkor a házhoz menő gyűjtés egyelőre még nem általánosan elterjedt, a többi gyűjtési mód pedig néhol jelentős pluszenergiát igényel a lakóktól. Az Országos Hulladékgyűjtési Ügynökség tudatformáló kampányokkal próbál javítani a helyzeten, azonban ennek kézzelfogható hatásai mindaddig korlátozottak, amíg nincs elég kényelmesen megközelíthető gyűjtőhely – erre a jogszabályok szerint 2015-ig kell várnia a magyaroknak. Addig évente nagyjából 300 milliárd forint értékű hulladékot dobhatunk ki a kukába. 2015. január 1-től kötelező lesz a papír-, fém-, műanyag- és üveghulladékok szelektív gyűjtése az Európai Unió minden tagországában az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve szerint. Valamivel kevesebb, mint két éve maradt tehát a szelektív hulladékgyűjtést rendeletben szabályozó önkormányzatoknak és a begyűjtési-újrahasznosítási munkákat ellátó lakossági szolgáltatóknak arra, hogy a magyarok száz százaléka számára lehetővé tegyék a szelektív hulladékgyűjtést. Ebben a közvetítő szervezetként működő Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) részfinanszírozást vállal. A gyűjtőkapacitások kiépítése mellett az irányelvek szerint a háztartási hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasznosításra történő előkészítésének és újrahasznosításának mértékét a jelenlegi 50 százalékról 80-ra kell növelni 2020-ig.
Mivel a teljes körű hozzáférés megteremtése számok szintjén nem is tűnik elérhetetlen feladatnak (hiszen papíron már most eléri a 90 százalékot), a valódi kérdés az: a lakosság tájékozatlansága vagy kapacitáshiány az oka annak, hogy Budapesten a legnagyobb szolgáltatóként működő FKF az évi 355 ezer tonna lakossági hulladékból mindössze 21 ezer tonna újrahasznosítható hulladékot gyűjt be (ennek 94-95 százalékát újrahasznosítják, a maradékot elégetik). Ez a fővárosban 5,9 százalékos újrahasznosítási rátát jelent, de az Európai Bizottság – a 2007 és 2010 közötti változást vizsgáló – 2012. júliusi jelentése szerint országosan ennél valamivel jobb a helyzet. A teljes begyűjtött lakossági hulladék újrahasznosítási rátáját illetően a 19 és 39 százalék közötti középső kategóriában vagyunk (21,4 százalékkal annak alsó határát súroljuk), ugyanúgy, mint például Franciaország és Olaszország (a sor végén az 1,3 százalékos Románia és az abszolút zérót produkáló Bulgária áll).
Drága műfaj
Az OHÜ mindenesetre hisz a tudatformálás fontosságában és „kedvező hatásában”, amire a tavaly szeptembertől idén március végéig tartó kampányaikban összesen 516,6 millió forintot fordítanak. Erre Török Szabolcs, az OHÜ szóvivője szerint azért is szükség van, mert „egyelőre részben nincsenek vagy hiányosak az ismeretek a szelektív hulladékgyűjtés, -feldolgozás hasznosságáról, s nem kis részben a késztetés, az elhatározás is hiányzik sok emberből”.
A teljes cikk itt olvasható.
