Mintegy 70 ezer ember egészséges, a legszigorúbb európai uniós előírásoknak is megfelelő ivóvízellátására nyújt be 4,5 milliárd forint értékű pályázatot 14 Zala megyei település - tájékoztatta Burján Richárd, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken az MTI-t.

70 ezer ember ivóvízellátását oldanák meg uniós támogatással

Mintegy 70 ezer ember egészséges, a legszigorúbb európai uniós előírásoknak is megfelelő ivóvízellátására nyújt be 4,5 milliárd forint értékű pályázatot 14 Zala megyei település – tájékoztatta Burján Richárd, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken az MTI-t.

Zalaegerszegen mindig is jó minőségű volt az ivóvíz, ezért a tervek szerint a környező településeket a megyeszékhely nyugati vízbázisából látnák el egészséges ivóvízzel – ismertette Burján Richárd.
A természeti adottságok miatt az apró településeken különböző minőségű az ivóvíz. Zalaegerszegen határérték alatt van a kémiai komponensek értéke, de a 13 érintett településen 10-50 mikrogramm közötti az ivóvíz literenkénti arzéntartalma. Korábban a megengedett arzéntartalom 50 mikrogramm volt, de az európai uniós csatlakozás után egy jogszabályváltozás miatt 10 mikrogramm alá kell csökkenteni az arzén tartalmat. Zalaegerszegen a vas és a mangán is határérték alatt van és ezt az új technológiák alkalmazásával a szigorodó előírások mellett hosszútávon is biztosítani tudják.

A regionális ágak összekötése lényegesen kevesebbe kerül, mintha a kistelepüléseken építenének ki drága arzéntalanító technológiát. A falvak ezért a megyeszékhelyről kapják majd az egészséges ivóvizet; a nyugati vízbázist 50 kilométer hosszú vezeték kiépítésével a bagodi, milejszegi és a becsvölgyei vízművel kötik össze és a még ellátatlan területeket is bekapcsolják a rendszerbe. A projekt közel 20 százalékát a meglévő vezetékek rekonstrukciójára, vagy cseréje fordítják.

A legmodernebb számítógépes irányítástechnikát alkalmazzák, így folyamatosan ellenőrizni tudják, míg az ivóvíz a kutakból a tározókon, vízügyi műtárgyakon keresztül a hálózaton át eljut a fogyasztókig.
A zalaegerszegi és a környező 13 falu önkormányzatának összefogásával létrejött társulás június elején nyújtja be a Környezet és Energia Operatív Programhoz (KEOP) a pályázatát. A kétfordulós pályázatban elsőként a megvalósíthatósági tanulmány, a költség- és haszonelemzés készül el, majd sikeres elbírálás esetén egy év múlva kezdődhet el a beruházás, ami várhatóan 2012-ben fejeződik be. A projekt 85 százalékát az Európai Unió támogatja, de az önrész finanszírozásához támogatási kérelmet nyújthatnak be.

Burján Richárd beszélt arról is, hogy augusztus végén fejeződik be a Zalaegerszeget és 42 települést érintő, 13 milliárd forintos szennyvízberuházás. Nyolc települést csatoltak be a megyeszékhely szennyvízhálózatába, több mint 150 kilométeres szakaszt újítottak fel. A szennyvíztelepet a legmodernebb technológiával látták el; a szennyvízből megmaradó anyagokat korábban veszélyes hulladékként, tetemes összegekért szállíttatták el. Az új technológiával a felszabaduló biogázból villamos energiát nyernek. A járművek egy részét átállítják biogáz üzeműre. Magyarországon elsőként a Zalavíz Zrt. hasznosítja üzemanyagként szennyvíziszapból keletkezett biogázt – emelte ki az elnök-vezérigazgató.
Hozzátette; az 50 éve működő Zalavíz Zrt. a megye legnagyobb önkormányzati tulajdonú cégének számít, 124 településén 120 ezer fogyasztót lát el. Az éves forgalma eléri az 3,5 milliárd forintot.

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.